Oscar Piastri hazai közönség előtt kezdte a 2026-os Forma–1-es idényt, ám az Ausztrál Nagydíj időmérője után vegyes érzésekkel szállt ki a McLarenből. Az ötödik rajthely önmagában nem tragikus eredmény, ám a pole-ért folyó csatától messze volt, miközben a Mercedes fölénye Melbourne-ben egyértelműen kirajzolódott.
George Russell hét tizedmásodperces előnnyel szerezte meg az első rajtkockát a harmadik helyezetthez képest, ami egy vadonatúj technikai korszak nyitányán figyelemfelkeltő különbség. Piastri ugyanakkor úgy érzi, a mezőny többi része közelebb van egymáshoz, mint amit a puszta számok mutatnak. „Mindig azt gondoltuk, hogy nagyjából mindenki közel van egymáshoz, aztán a Mercedes előrelépett, a többiek pedig maradtak együtt” – mondta az időmérő után.
A pénteki optimizmus gyorsan eltűnt
Az ausztrál bevallotta, hogy a pénteki szabadedzések után talán túl derűlátóak voltak. „Tegnap talán túl optimista képet láttunk, mert úgy éreztük, harcban lehetünk. A harmadik szabadedzés után viszont ez már nem tűnt így” – fogalmazott.
Különösen az egyenesbeli tempó tűnt aggasztónak. „A legszembetűnőbb a végsebesség volt. Nem tudom, az időmérő után is pontosan ez-e a helyzet, de egyértelműen meg kell értenünk” – tette hozzá.
Miközben a Mercedes látványosan kiemelkedett, Piastri saját teljesítményével kapcsolatban is maradt benne hiányérzet. Úgy érzi, a McLaren nem tudott annyit gyorsulni az időmérő különböző szakaszaiban, mint amennyit reméltek. „Számomra az volt a legfurcsább, hogy nem igazán éreztem, hogy sokat javulnánk az időmérő során. Legalábbis én nem éreztem komoly előrelépést” – jegyezte meg. „Nem tudom, ez az autón múlt-e vagy rajtam, de az, ahogyan gyorsabbnak kellene lenned, elég összetett.”
Energiáról szól minden
A 2026-os szabályrendszer egyik legtöbbet vitatott eleme az energiafelhasználás kezelése, amely Melbourne-ben azonnal központi témává vált. A gyors kör már nem arról szól, hogy a versenyző végigtámadja a pályát, hanem arról, hogy mikor vesz vissza, mikor tölt, és mikor használja fel a rendelkezésre álló plusz teljesítményt.
Amikor arról kérdezték, élvezetes-e így az időmérő, Piastri csak ennyit felelt, némi iróniával a hangjában. „Más.”
Részletesebben is beszélt arról, mi történik egyetlen mért kör alatt. „Nem tudom pontosan, a Mercedes hogyan csinálta a körét, de mi háromszor is elvettük a gázt és gurítottuk az autót egy körön belül” – árulta el. „Két ‘super clipet’ is használtunk, és bizonyos kanyarokban gyakorlatilag 450 lóerővel kevesebb áll rendelkezésre. Ehhez hozzászokni hatalmas kihívás.”
A pilóták munkája a cockpitben is átalakult, ugyanis a kijelző figyelése legalább annyira fontos lett, mint a kanyarívek pontos eltalálása. „Igen, sokat nézzük a kijelzőt” – ismerte el. „És mindenki láthatta, hogyan kell most elkezdenünk egy időmérős kört, ami nem ideális.”
„A természetes módja a gyorsaságnak nem működik”
Piastri szerint a legnagyobb gond az, hogy ösztönösen már nem lehet gyorsnak lenni. „Az a mód, ahogyan természetesen gyors szeretnél lenni… egyszerűen nem működik” – mondta. „Lehet, hogy sokkal visszafogottabban vagy tudatosabban kell vezetni.”
Úgy látja, a szezon során pályáról pályára változhat a helyzet, ugyanis jelenleg kétféle karakterű helyszín létezik az új szabályok mellett. „Vannak pályák, ahol az energia korlátoz, és vannak, ahol bőven van energia. Mindkettőnek megvannak a maga problémái” – magyarázta. „Amikor viszont, mint itt, energiahatáron autózol, az mindenki számára sokkal látványosabb.”
Bár a kihívás jelentős, nem teljesen borúlátó. „Szerintem valamennyit javulni fog a helyzet” – vélte. „De vannak alapvető dolgok, amelyeket nyilvánvalóan nem lesz könnyű megoldani.”
Az Ausztrál Nagydíj időmérője így nemcsak a Mercedes erejéről, hanem arról is szólt, hogy a 2026-os Forma–1-ben újra kell tanulni, mit jelent igazán gyorsnak lenni.