Csütörtökön 13 órakor sorsdöntő meghallgatáson vesznek részt az Alpine képviselői a monacói versenybírók előtt. A tét látszólag csupán a kilencedik helyről rajtoló, majd Lando Norrist már az első körben megelőző Pierre Gasly elveszített harmadik helyének visszaszerzése.
A francia pilóta meg van győződve arról, hogy semmilyen szabálytalanságot nem követett el a hercegségben kapott két büntetése során. A háttérben meghúzódó technikai probléma azonban sokkal messzebbre mutat, egy esetleges Alpine-siker pedig valóságos lavinát indíthat el a Forma–1-ben.
A futamon összesen hat büntetést osztottak ki a bokszutcai sebességhatár átlépése miatt, ami rendkívül szokatlan arány egyetlen hétvége alatt. A késői újraindítás után Gasly egészen a negyedik helyig kapaszkodott, miközben a bajnoki címért küzdő George Russell még le sem töltötte a saját szankcióját. A Mercedes versenyzője ráadásul egy második büntetést is kapott az első szabálytalan letöltése miatt, így az ő esetében a puszta időjóváírás már nem is tudná visszaállítani az eredeti eredményt.
Trükkös mérési pontok
A tömeges szabályszegések hátterében szinte biztosan a Formula One Management által biztosított mérőrendszer, valamint a monacói bokszutca egyedi kialakítása áll. A sebességet nem csupán egyszerű radarokkal ellenőrzik, mivel a pilóták az utcai kamerákhoz hasonlóan könnyedén lelassíthatnának a mérési pontok előtt. A rendszer a szakaszokon eltelt időt méri, majd ebből számol átlagsebességet, a hercegségben pedig a versenyzők nagy valószínűséggel egyszerűen levágták a távot a kanyargós bokszutcában.
A rövidítésekre a bejáratnál és a kijáratnál is lehetőség nyílt, a pilóták sokszor az FIA garázsa előtti területet vagy a Cadillac bokszát elhagyva a fehér vonalakat keresztezve nyertek tizedmásodperceket. Az Alpine adatai szerint Gasly és csapattársa autója egyetlen pillanatra sem lépte túl a megengedett 60 km/órás határt, a sebességhatárolót ugyanis biztonsági okokból 59,5 km/órára állították be. Maga a francia versenyző is arról beszélt a futam után, hogy a szokásosnál is hamarabb nyomta meg a gombot a bejáratnál.
A csapatvezetést teljesen értetlenül érte a büntetéssorozat, Steve Nielsen pedig nyílt párbeszédet kezdeményezett a szövetség szakembereivel.
„Őszintén szólva nem értjük, miért kaptuk ezeket, ahogy azt sem, miért büntettek meg ennyi csapatot. Hat szabálysértés történt, ebből három nálunk, egy a Ferrarinál, egy a McLarennél, egy pedig a Mercedesnél, ami rendkívül szokatlan. Ez az a mennyiség, amit egy teljes szezon alatt szoktunk látni, most pedig mindet egyetlen versenyen osztották ki” – fogalmazott az Alpine vezetője.
„A felülvizsgálati kérelem nem óvás vagy fellebbezés, hanem egy lehetőség arra, hogy az összes adatunkkal leüljünk az FIA képviselőivel, majd megértsük, hogyan jutottak erre a következtetésre. Nem hisszük, hogy szabályt szegtünk, de nyitottak vagyunk arra, hogy bebizonyítsák az ellenkezőjét.”
A szabálykönyv hiányosságai
Az ügy legérdekesebb jogi csavarja a szabálykönyv megfogalmazásában rejlik, az előírások ugyanis csak a bokszutcai sebességhatárt rögzítik, a távolság és az idő arányát nem. Ha egy autó fizikailag sosem ment gyorsabban 60 km/óránál, a csapatok érvelése szerint nem is történt gyorshajtás. A versenybíróknak a futam közben nem volt lehetőségük felülbírálni az automatikus rendszert, ezért kénytelenek voltak kiosztani a szankciókat.
A felülvizsgálati kérelem sikeréhez az Alpine-nak egy eddig nem ismert, releváns és jelentős új bizonyítékot kell bemutatnia. A telemetriai vagy a GPS-adatok egyértelműen igazolhatják Gasly ártatlanságát, a beadványt azonban könnyen elutasíthatják arra hivatkozva, hogy ezek az információk már a verseny alatt is rendelkezésre álltak. Pontosan ez történt a 2023-as austini futam után is, amikor a Haas próbálta utólag megbüntettetni a pályaelhagyókat, ám a fedélzeti kamerás felvételeket nem minősítették új bizonyítéknak, hiába nevezték a kamerarendszert teljesen alkalmatlannak.
A csapatok és az FIA között ráadásul a kommunikáció is akadozott a hétvége során. A szövetség állítása szerint előre figyelmeztették a mezőnyt a bokszutcai mérőrendszer sajátosságaira, az istállók képviselői azonban tagadják ezt, a hivatalos dokumentumokban pedig nyoma sincs az iránymutatásnak. Hasonló esetre legutóbb 2009-ben volt példa, amikor Sebastian Vettel kapott áthajtásos büntetést, miután a bejáratnál lerövidítette a kanyart, majd a rendszer átalakítását sürgette.
A független versenybírók korábban is fogalmaztak már meg éles kritikát a hivatalos rendszerekkel szemben, így egyáltalán nem kizárt, hogy helyt adnak a beadványnak. Ha bebizonyosodik, hogy a mérőberendezés alkalmatlan volt a feladatára, az érintetteknek teljesen újra kell gondolniuk a sebességmérés módját a különleges vonalvezetésű pályákon. Egy ilyen döntés ugyanakkor aligha adná vissza Gasly dobogóját, és George Russell hátrányát sem csökkentené Andrea Kimi Antonellivel szemben a bajnoki tabellán.