A Kanadai Nagydíjon látványos oda-vissza előzéseket és szorosan együtt maradó autókat hozott az idei szezonra bevezetett új előzési mód. A rendszer a DRS-hez hasonlóan közelség alapján működik, így a másodpercen belül autózó pilóták több energiát tudnak visszanyerni. Ebből fakadóan a támadó fél extra teljesítményhez jut, ami teljesen átalakítja a pályán zajló küzdelmek dinamikáját.
Összetapadt autók a pályán
Andrew Shovlin szerint pontosan ez a jelenség vezetett oda, hogy Montrealban a megelőzött versenyzők szinte azonnal vissza tudtak támadni. A Mercedes mérnökigazgatója saját pilótái, George Russell és Kimi Antonelli csatáját hozta fel példaként, ahol a két autó szinte rátapadt egymásra a küzdelem során.
„A szabályok meglehetősen megnehezítik az elszakadást, mivel a hátul haladó autó valamivel több energiát tud visszanyerni. Montrealban ráadásul nagyon hideg volt, a lassú kanyarok miatt pedig az autók amúgy is remekül tudták követni egymást, így simán másodpercen, sőt, olykor fél másodpercen belül lehetett maradni az elöl haladóhoz képest” – magyarázta a szakember.
„A két autó egy csata során lényegében összeláncolódik. Az extra energia sokat segít a hátul lévőnek a tempó tartásában, az élen állónak pedig éppen emiatt nagyon nehéz meglépnie.”
Az új szisztéma hatása a futam hajrájában is egyértelműen megmutatkozott, amikor Lewis Hamilton utolérte Max Verstappent. Bár a brit pilóta sikeresen maga mögé utasította a négyszeres világbajnokot, képtelen volt egy másodpercnél nagyobb előnyt kiépíteni. A Red Bull hollandja így a DRS-zónán belül maradva maga is aktiválhatta az előzési módot, vagyis a küzdelem nem dőlt el egyetlen manőverrel.
A nyers tempó helyett a csatákban segít
Shovlin rávilágított arra a tényre is, hogy maga a rendszer a nyers tempóhoz nem tesz hozzá drasztikusan sokat, a kerék a kerék elleni csatákban azonban kulcsszerepet játszik.
„Köridő tekintetében nem különösebben erős a dolog, mindössze egy-másfél tizedet lehet nyerni vele. Mivel azonban a versenyző több energiát tud visszanyerni, többet is tud felhasználni belőle. Létezik egy olyan hatás is, hogy az előzési móddal rendelkező autó végül gyorsabb tud lenni, hiszen az elöl haladó egy bizonyos sebességnél már veszít a teljesítményéből, míg a hátul érkezőnél ez a küszöb magasabban van” – fogalmazott Shovlin.
„Ebből adódóan a végsebessége is nagyobb lesz. Montrealban leginkább arról szólt a történet, hogy az egyik hosszú egyenesben egyetlen nagy manővert kellett végrehajtani rengeteg energia felhasználásával, ami végül lehetővé tette az előzéseket.”