A 2026-os szezon elején nem az aerodinamikai finomhangolás vagy egy merész fejlesztési csomag adja a Williams legnagyobb feladatát, hanem a mérleg. A grove-i alakulat autója, az FW48 jelentős, mintegy 28 kilogrammos súlytöbblettel vágott neki az idénynek, és ez komoly gond jelent a pályán.
James Vowles már a bahreini tesztek után arról beszélt, hogy néhány verseny alatt sikerülhet elérni a minimumsúlyt, az Ausztrál Nagydíj azonban kijózanítóan hatott a csapatra. A korábbi három futamos becslés mostanra nagyjából a duplájára nőtt.
„Nehéz pontos számot mondani arra, hány versenyre lesz szükségünk a beavatkozáshoz, de nagyjából hat futamról beszélünk. Körülbelül ezen a nagyságrenden. Ez tehát elég hosszú idő” – mondta Vowles, aki ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy a szezon első harmada kompromisszumokról szól majd.
Nem csak a mérleg mutat rossz számot
A Williams helyzete azért is kellemetlen, mert az FW48-ast eleve az elmúlt évek fejlődési ívére akarták felfűzni, ehhez képest az autó jelenleg saját tömegének foglya. A csapatnál senki sem tagadja a problémát, sőt nyíltan beszélnek róla, ugyanis a pluszkilók nemcsak a köridőket, hanem az autó viselkedését is befolyásolják.
Vowles szerint a gond összetettebb annál, mint amit egy egyszerű kilogramm–tizedmásodperc átszámítás sugallna. „Ha húsz kilóról lenne szó, bár valójában huszonnyolcról, tehát inkább harminchoz közelebb… sőt, igazából még ennél is többről beszélünk. Azért, mert nem csak a tömeg közvetlen hatását kell nézni. Sokan nem számolnak azzal, hogy változik a hasmagasság” – magyarázta.
Majd arra is kitért, hogy a pluszsúly az energiamenedzsmentet is érinti. „Nem veszik figyelembe, hogy ez milyen hatással van az energia-visszanyerésre, ami a kanyar csúcspontján mért minimális sebességtől is függ, ezt pedig befolyásolja a súly. Így a hatás még nagyobb.”
A Mercedes-erőforrás sem működik tökéletesen
Az ausztráliai idénynyitón nemcsak a tömeg okozott fejfájást. A Mercedes-motor használata terén is maradt hiányérzet, ami azért fájó pont, mert papíron komoly potenciál rejlik a brixworthi erőforrásban.
„Ausztráliában az időmérő kellett ahhoz, hogy igazán szembesüljünk azzal, mennyire le vagyunk maradva a power unit kezelésében. Valószínűleg három tizedről van szó, nagyjából ezen a szinten. Amikor pedig csak egy autó van a pályán, az nem ideális. Mindkettőre szükség van ahhoz, hogy összehasonlítsuk őket, és megértsük, hogyan kell kezelni az energia leadását” – fogalmazott a csapatfőnök.
Mindezek ellenére Vowles világossá tette, hogy a legnagyobb hátrányt mégis a túlsúly jelenti. „Ez egy kisebb hátrány volt. Valójában a problémáink nagy része az FW48 súlyából fakad” – ismerte el.
A költségsapka lassítja a diétát
Felmerül a kérdés, miért nem dobnak be azonnal minden energiát a fogyókúrába. A válasz a költségsapka rendszerében keresendő, amely 2026-ban is szigorúan szabályozza a fejlesztési kiadásokat.
„Az autó súlyának csökkentése önmagában nem bonyolult. Rengeteg e-mailt kapok arról, hogyan lehetne faragni belőle, sőt akár jóval a minimumsúly alá menni. Erre megvan a lehetőségünk. Ha nem létezne a költségsapka, már holnap elindítanám a folyamatot, és néhány hét alatt megoldanánk. De nem ilyen világban élünk” – mondta Vowles.
Hozzátette, hogy a könnyítés ütemezését össze kell hangolni az alkatrészek élettartamával és a későbbi fejlesztési csomagokkal. „Meg kell terveznünk, mikor járnak le bizonyos elemek, és mikor érkeznek a szezon közbeni újítások. Ez bonyolulttá teszi a helyzetet, ugyanakkor jó dolog is. A költségsapka összességében továbbra is pozitív.”
A Williams tehát egyelőre türelemre int mindenkit. A 2026-os idény elején a cél nem a dobogó, hanem a mérleg nyelvének lejjebb tornázása, ami nélkül az FW48 valódi tempója rejtve marad.