A grove-i alakulat számára az idei szezon kezdete felér egy rémálommal, hiszen a tesztek óta egyértelművé vált, hogy az FW48-as kódjelű modell alapvető konstrukciós hibákkal küzd. A paddockban keringő pletykák szerint az autó jelenleg több mint húsz kilogrammos túlsúllyal fut, ami körönként brutális időveszteséget jelent, így a mérnökök elsődleges feladata a radikális fogyókúra megtervezése.
Alexander Albon szavai alapján azonban a csapat helyzete sokkal összetettebb annál, minthogy mindent a mérlegen mért értékekre fogjanak. A thaiföldi-brit versenyző lerántotta a leplet egy olyan fizikai anomáliáról, amely drasztikusan rontja a vezetés élményét és a tempót, ugyanis bizonyos kanyarokban a Williams egész egyszerűen három keréken fordul.
A levegőbe emelkedő gumik rejtélye
A jelenség leginkább a döntött vagy tempósabb kanyarokban, például a Kínai Nagydíj helyszínén mutatkozott meg a leglátványosabban, ahol az autó egyik kereke hajlamos volt elemelkedni az aszfalttól. Ha a gumi nem is hagyja el teljesen a talajt, a pilóta a pilótafülkében akkor is azonnali tapadásvesztést érez az adott területen, ami kiszámíthatatlanná és instabillá teszi a gépet.
Ezt a viselkedést általában a túl feszesre hangolt felfüggesztés okozza a hirtelen súlypontáthelyeződéseknél, ráadásul a keskenyebb abroncsok és a csökkentett leszorítóerő miatt a mechanikai tapadás idén minden eddiginél értékesebb lenne. Ha a hátsó tengelyen próbálják megfékezni a problémát a differenciálmű módosításával, az szinte garantáltan alulkormányozottságot és tapadáshiányt idéz elő az első kerekeknél.
„Szerintem a belső első kerék tapadáshiánya és a levegőbe emelkedő gumi már a megérkezésem óta probléma ennél a csapatnál, így ez egyáltalán nem új keletű dolog” – fogalmazott Alexander Albon, majd hozzátette, hogy a jelenlegi autó más hiányosságai sajnos csak még tovább súlyosbítják ezt a már meglévő helyzetet.
Kifogások helyett kőkemény valóság
A Williams a riválisokhoz mérten komoly aerodinamikai lemaradásban is van, miközben a középmezőnyben a Haas kifejezetten erős leszorítóerővel rendelkezik. A grove-i alakulatnál bíznak abban, hogy a megfelelő beállításokkal még találhatnak kiaknázatlan potenciált az FW48-ban, de a pályán látott eredmények egyelőre siralmasak.
Kínában mindkét pilóta már a Q1-ben búcsúzott, Japánban pedig Carlos Sainz is csak azért jutott be a második szakaszba, mert a rivális Oliver Bearman motorproblémákkal küzdött a Haasszal. A csapat egyértelműen lépéshátrányban van, a pilóták pedig érzik, hogy a technika jelenleg alkalmatlan a komolyabb pontszerzésre.
„Nem bújhatunk el a súlyproblémák mögé, hiszen az igazságot nézve a középmezőnyben mások sincsenek a minimumhatáron” – nyilatkozta az angol-thai versenyző, miközben elismerte, hogy a többi csapathoz viszonyított drámai lemaradásuk egyértelműen az aerodinamikai és beállításbeli hiányosságok számlájára is írható.
A tavaszi szünet mint mentőöv
„Számtalan egyensúlyi gondunk van, ráadásul a várt leszorítóerő egy részét egyáltalán nem látjuk a pályán, így ez a sok tényező folyamatosan összeadódik” – értékelte a helyzetet Albon, majd hozzátette, hogy a súlycsökkentés mellett konkrét terveik vannak arra vonatkozóan, hogyan tereljék vissza az autót a megfelelő működési ablakba.
A versenynaptárban lévő jelenlegi szünet kétélű fegyver a csapat számára. Bár a kevesebb pályán töltött idő miatt kevesebb adatot tudnak gyűjteni a rejtélyes futóműhibáról, a gyárban most egy teljes hónapjuk van arra, hogy elkészítsék a legfontosabb fejlesztéseket. A Williams célja egyértelmű, ugyanis a Miamiba tervezett új csomaggal végre el akarják kezdeni a lemaradás ledolgozását.