A harmadik szabadedzés adatai kezdik megmutatni, milyen tartalékokkal és gyengeségekkel vág neki az abu-dzabi időmérőnek a mezőny, ugyanis a pálya karaktere látványosan szétválasztja a különböző autófilozófiákat. A legjobb kör ezúttal nem Lando Norris neve mellé került, hanem George Russell húzta be az első helyet a Mercedesszel, ami ugyan meglepőnek tűnhet első pillantásra, mégis jól illeszkedik ahhoz a mintázathoz, hogy a kvalifikáció közeledtével folyamatosan szűkülnek a különbségek. A favoritok ugyanakkor továbbra is Norris és a McLaren maradnak.
A legjobb három körét összevetve az első szektor még nem mutat látványos eltéréseket, ugyanis mindhárman közel azonos részidőt értek el, Russell pedig azért került az élre, mert első kanyarra érkezve nagyon pontos volt. A második szektor viszont már sokkal árnyaltabb képet fest. Az 5-ös kanyarban Norris némi előnyt épít fel, miközben Max Verstappen szemmel láthatóan küszködik, ugyanis több mint egy tizedet veszít, és mintegy 5 km/h-val lassabban fordul be a szűk jobbosba.
Ezt követően a pálya középső részén, az első hosszú egyenesben rajzolódik ki a legnagyobb eltérés. Bár szélárnyékot érdemben senki nem kapott, Verstappen így is messze a leggyorsabb, ugyanis a DRS nyitása után hirtelen megugrik a tempója, és 333 km/h-s csúcssebességgel zárja a szakaszt. Úgy tűnik, a Red Bull határozottan arra törekszik, hogy az előzési zónákban megközelíthetetlen legyen.
Norris ezzel szemben a leglassabb itt, ráadásul a McLaren gyorsulási görbéje is jóval szerényebb a csúcsoknál. A brit pilóta a két egyenes közötti sikánban is többet szenved, ugyanis a magas kerékvetők megdobálják az autót, és a jelek szerint a mérnökök a pattogás csökkentése érdekében tovább keményítettek a felfüggesztésen. Emiatt a második hosszú egyenesben is gyengébb a tapadás, különösen Russellhez és Verstappenhez képest.
Amint elérkezünk a 9-es kanyarhoz, teljesen megfordul a helyzet, ugyanis a McLaren ekkor kezd igazán életre kelni. Norris már itt 6–7 km/h-s előnyt épít ki riválisaival szemben, majd a Hotel-környéki technikás részben ledolgozza, sőt át is fordítja az addigi hátrányát. Mire a 15-ös kanyarhoz ér, néhány századdal már ő vezet.
A kör ezen részén a gumihőmérsékletek kezelése óriási különbséget okoz. A jelek szerint a McLaren tartja a legstabilabban az ideális hőmérsékleti tartományt a hátsó abroncsokon, ugyanis Norrisnak még a kör végén is marad kellő tapadása. Riválisainál ez már nem mondható el, ugyanis a túlhevülő hátsó kerekek miatt érezhetően csökken a kanyarsebességük.
A három pilóta végül szinte hajszálra azonos idővel érkezik a 16-os, utolsó kanyar bejáratához. Ez a szakasz idén sokszor fordított már eredményeken, és most is döntő tényezőnek bizonyult, ugyanis Russell hibátlanul fordult be és tartotta az autót a határon, miközben ügyelt a pályahatárokra is. Ez elég volt ahhoz, hogy megőrizze az első helyet. Norris tisztességesen oldotta meg a kanyart, de az ideális ívtől kissé eltért, így 0,04 másodperces hátrányban zárt. Verstappen viszont mélyebben fékezett a kelleténél, ugyanis a kanyar közepén mért minimális sebessége 12 km/h-val maradt el a többiekétől, így több mint egy tizedet kapott a célvonalon.
A benyomások alapján a pole-ról minden a megfelelő egyensúly megtalálásán fog múlni, ugyanis Abu-Dzabiban kifejezetten nagy visszaesés jár egy rosszul belőtt utolsó szektorral. A rajtsorrend óriási jelentőségű lesz, és a világbajnoki küzdelem szempontjából talán döntő is.