Szürreális helyzetet teremtettek a Forma–1 túlbonyolított motorszabályai, a pilóták ugyanis sok esetben tehetetlen utasokká válnak a saját autójukban a futamok során. A sokat kritizált technikai előírások egyenesen oda vezettek, hogy a versenyzők esetenként teljesen véletlenül, a saját akaratuk ellenére fűzik át magukat az előttük haladón. A háttérben egy abszurd szoftveres megoldás áll, hiszen ha a gázpedál állása 98 százalék alá esik, az ismételt gyorsítás automatikusan egy 200 kilowattos, rövid MGU-K löketet eredményez, ami pont akkor égeti el az értékes energiát, amikor a sofőr spórolni szeretne vele.
Szándék nélküli helycserék a pályán
Lando Norris a legutóbbi szuzukai futamon pontosan ebbe a csapdába esett bele a Lewis Hamilton elleni csata során. A McLaren brit versenyzője a legendás 130R kanyarban a tapadási viszonyok és a ráfutás elkerülése miatt kénytelen volt picit elemelni a lábát a pedálról, a fenti rendszer pedig könyörtelenül aktiválta az energiatárolót az újbóli gyorsításnál. „Őszintén szólva egyáltalán nem is akartam megelőzni Lewist, csak a rendszer leadta az energiát, amit képtelen voltam kontrollálni” – fogalmazott a 2025-ös világbajnok, majd hozzátette, az akciót követően teljesen elfogyott a szufla az autójából, így a következő egyenesben a Ferrari simán elviharzott mellette.
Ez a fajta "yo-yo"-effektus az idei szezon korábbi futamain is megfigyelhető volt, ráadásul komoly vitákat generál a sportág hitelessége kapcsán a paddockon belül. Norris szerint a tévés közvetítésekben talán látványosnak tűnik a folyamatos oda-vissza előzgetés, odabent a pilótafülkében azonban borzasztóan frusztráló a helyzet. „Amikor ki vagy szolgáltatva annak, amit az erőforrás éppen diktál, az egyáltalán nem az a valódi versenyzés, amire szükségünk lenne” – értékelte a szituációt, miközben arról is beszélt, a technika feletti uralom hiánya miatt szinte bocsánatkérően kellett végrehajtania a manővert.
A suzukai vonalvezetés átka
Nem csak a kéretlen előzések okoznak fejfájást a mezőnynek, sőt, bizonyos pályakarakterisztikák mellett az akkumulátor hatékony beosztása gyakorlatilag lehetetlen feladatnak bizonyul. Max Verstappen a Japán Nagydíj jelentős részében Pierre Gasly Alpine-ja mögött ragadt, a négyszeres világbajnok helyzetét pedig tovább rontotta a vonalvezetés sajátossága. A holland pilóta esélytelen volt a komolyabb támadásra, hiszen a pálya utolsó szektorában egy hosszú egyenest csupán egy rövid sikán követ, ami után ismét egy padlógázos szakasz következik, így nincs esély az energia visszanyerésére.
„Ilyenkor egy kicsivel több energiát használsz el a másodperces távolságon belül, ráadásul egy olyan pályán, ahol amúgy is nagyon óvatosan kell bánni a rendszerrel” – nyilatkozta a Red Bull versenyzője, majd rávilágított, hogy a rövid kanyarokban egyszerűen nincs idő visszatölteni. Szavaiból kiderült, ha az egyik egyenesben ellövik a rendelkezésre álló energiát, a következőn már teljesen védtelenek lesznek, ez a hatékonysági probléma pedig megfojtja az igazi küzdelmet.
Küszöbön a szabályváltozás?
A sportág vezetői hamarosan egy kulcsfontosságú találkozón vitatják meg az aktuális szabályrendszer legfőbb hiányosságait. Bár az időmérős formátum látványossága és a biztonsági kérdések általában megelőzik az ehhez hasonló technikai anomáliákat a fontossági sorrendben, a csapatok egyértelműen nagyobb mozgásteret követelnek. Andrea Stella, a McLaren csapatfőnöke szerint ez az egész probléma viszonylag könnyedén elkerülhető lenne a szoftveres regulák finomításával.
„Lehetőséget kellene adni a mérnököknek, hogy ők maguk jelöljék ki azokat a pályaszakaszokat, ahol egy gázelvétel utáni újragyorsításnál nem lép életbe az automatikus energialeadás” – mondta a szakember, miközben egyértelműsítette, hogy a jelenlegi megkötések feleslegesen büntetik a versenyzőket. Kifejezte reményét, hogy a jövőben nagyobb szabadságot kapnak a csapatok, így elkerülhetővé válnak a szuzukaihoz hasonló, kényszerűségből született pozíciócserék.