-crop-1600x900_1600x900.jpg)
A Forma–1 az elmúlt években nemcsak a pályán, hanem az üzleti fronton is látványos tempót diktált. A nézőszám világszerte nőtt, egyre több fiatal és női rajongó csatlakozott a sporthoz, ráadásul az Egyesült Államokban is új szintre lépett az érdeklődés. Stefano Domenicali szerint azonban a fejlődés még nem ért célba.
A sportág első embere úgy látja, a Forma–1-nek érdemes lenne tanulnia az amerikai profi ligák gondolkodásmódjából, mert ott a tulajdonosok képesek különválasztani a pályán zajló rivalizálást az üzleti együttműködéstől.
Vasárnap riválisok, hétfőn üzletfelek
Domenicali szerint a kulcs a mentalitásban rejlik. „A csapatokkal folytatott egyeztetések során ki kell szűrnünk azokat a taktikai vitákat, amikor valaki azt hiszi, előnyhöz juthat” – mondta, majd hozzátette, hogy bizonyos elemeket ugyan soha nem másolna le az NFL-től vagy az NBA-től, egy dolgot mégis érdemes lenne átvenni.
„Az Egyesült Államokban ott vannak a tulajdonosi találkozók, ahol az üzletről beszélnek. Arról, hogyan lehet közösen több pénzt termelni, és milyen szabályrendszer szolgálja mindenki érdekét. Mi jó irányba haladunk, de még nem érkeztünk meg.”
Az olasz szakember világossá tette, hogy a pályán kőkemény csatára van szükség, hiszen ez a sport lényege. „A versenyen harcolni kell. El lehet csábítani egy mérnököt vagy egy versenyzőt. De amikor a sport jövőjéről van szó, közös vízió mentén kellene gondolkodnunk” – fogalmazott.
A Netflix-hatás és a belső ellenállás
A kereskedelmi nyitás egyik leglátványosabb példája a Drive to Survive sorozat és az F1-es mozifilm volt, amelyek új közönséget hoztak a sportágba. Domenicali szerint ma már a csapatok is érzik ezek hatását a szponzori megállapodásokon és az elérés növekedésén keresztül, miközben korábban nem mindenki lelkesedett az ilyen projektekért.
„Néhány éve – neveket nem mondok – voltak csapatok, amelyek nem akartak részt venni bizonyos kereskedelmi kezdeményezésekben, például a Netflix-projektben” – idézte fel, majd úgy folytatta: „Ne legyünk önzők. Ha egy projekt mindenkinek komoly pozitív hatást hozhat, akkor álljunk bele. A film például hatalmas lökést adott a sport ismertségének olyan helyeken is, ahol korábban alig tudtak rólunk.”
Bonyolultabb rendszer, mint az NFL-ben
A Forma–1 helyzete ugyanakkor összetettebb, mint az amerikai ligáké. Ennek egyik oka a tulajdonosi struktúra: míg az NFL-ben jellemzően egy ember birtokol egy csapatot, addig az F1-ben a csapatfőnökök többsége nem tulajdonos, így természetes módon elsősorban a sportszakmai érdekeket képviseli.
„Az NFL-ben, amikor a tulajdonosok összeülnek, minden csapatot egy ember képvisel, aki pontosan tudja, hogy ez az ő üzlete” – magyarázta Domenicali. „Nálunk a csapatvezetők többsége nem tulajdonos. Ez nem kritika, hanem tény, viszont emiatt néha olyan érdekeket képviselnek, amelyek nem feltétlenül esnek egybe azzal, ami üzletileg a legjobb lenne.”
Szerinte éppen ezért szemléletváltásra van szükség. Minél inkább részt vesz valaki az üzleti döntésekben, annál inkább képesnek kell lennie arra, hogy időnként levegye a „csapatsapkát”, és a teljes sportág érdekeit nézze.
A kihívás ráadásul nemcsak nagy horderejű ügyeknél jelentkezik, hanem apróbb kérdésekben is, például egy korábbi autóval végzett teszt kapcsán, ahol a riválisok azonnal a potenciális előnyöket keresik. Mindez jól mutatja, mennyire nehéz megtalálni az egyensúlyt a sportág DNS-ének megőrzése és a további üzleti növekedés között – különösen az új technikai szabályrendszer bevezetésének időszakában, amikor a figyelem amúgy is a változásokra irányul.
Domenicali üzenete azonban egyértelmű: a Forma–1 akkor maradhat erős, ha a pályán könyörtelen a küzdelem, a háttérben viszont közös stratégia mentén építik tovább a jövőt.