A Forma–1 vezetése nehéz döntés előtt áll, ugyanis a Szaúd-arábiai Nagydíj jövője egyszerre biztonsági és üzleti kérdés. A Közel-Keleten fokozódó katonai feszültség miatt egyre többen sürgetik a dzsiddai verseny törlését, miközben a sportág mögött álló pénzügyi érdekek hatalmas súllyal nehezednek a mérleg másik serpenyőjére.
Támadások árnyékában
Március első napjaiban több célzott dróntámadás érte a szaúdi olajipari létesítményeket. A rasz-tanúrai finomító, amely a világ egyik legnagyobb ilyen üzeme, március 2-án találatot kapott, ami ideiglenes leállást és komoly tüzet okozott. Két nappal később újabb próbálkozást hárított el a szaúdi légvédelem.
A helyzet annyira komollyá vált, hogy március 3-án az Egyesült Államok nagykövetsége arra kérte a Dzsiddában tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy maradjanak fedett helyen. A városba néhány héten belül a Forma–1 mezőnye érkezne a bajnokság ötödik fordulójára.
A fenyegetések nem maradtak abba. Március 7-én a trónörökös az iráni Shahed drónok jelentette veszélyről beszélt, egy nappal később pedig ideiglenesen lezárták a szaúdi légteret beérkező fenyegetések miatt. A Kharj városában becsapódó lövedék két ember életét követelte és tizenkét sérültet hagyva maga után. Március 9-én és 10-én újabb drónokat semmisítettek meg, ezúttal a Shaybah olajmező térségében.
A térség instabilitása nemcsak politikai kérdés. Az Iráni Forradalmi Gárda korábban azzal fenyegetett, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, ami beláthatatlan következményekkel járna a globális olajpiacra nézve.
Az Aramco pénzügyi ereje
A döntést azonban nem kizárólag a biztonsági jelentések befolyásolják. A szaúdi állami olajóriás, a Saudi Aramco a Forma–1 egyik legfontosabb partnere, és a vállalat friss pénzügyi adatai is jelzik, mekkora erővel bír a sportágon belül.
A cég március 10-én tette közzé, hogy a negyedik negyedévben 104,7 milliárd dolláros rekordnyereséget ért el, túlszárnyalva az elemzői várakozásokat. A vállalat napi mintegy 12 millió hordónyi kitermelési kapacitással rendelkezik, és hozzávetőleg 250 milliárd hordónyi bizonyított tartalék felett diszponál, ami a világ készleteinek nagyjából negyedét jelenti.
Az Aramco 2030-ig szóló, több mint 450 millió dollár értékű globális partnerségi szerződéssel kötődik a Forma–1-hez, emellett az Aston Martin névadó főszponzora is, ami évente további 75 millió dollárt jelent. A dzsiddai futam rendezési díja évente körülbelül 55 millió dollár, így a Formula One Group számára komoly bevétel forog kockán.
Nem véletlen, hogy a helyi szervezők egyelőre nem hajlandók lemondani a versenyről, miközben a háttérben intenzív egyeztetések zajlanak a futam státuszáról. A helyzetet többen úgy írják le, hogy a sportág gyakorlatilag saját naptárának túsza lett, ugyanis a szerződéses kötelezettségek és a pénzügyi érdekek megnehezítik a gyors visszalépést.
Nincs könnyű menekülőút
A hivatalos menetrend szerint a nagydíjat április 17. és 19. között rendeznék, a végső döntés legkésőbb március 20-ig várható. Amennyiben a Nemzetközi Automobil Szövetség a folyamatos rakéta- és drónfenyegetések miatt törölné a futamot, rövid távon aligha találnának beugró helyszínt.
Imola vagy Portimão neve rendre felmerül tartalékként, ám a logisztikai kihívások és a szűk időkeret miatt egy hirtelen európai váltás komoly akadályokba ütközne. Ebben az esetben a 2026-os szezon 22 versenyre rövidülne, és szokatlan, öt hetes szünet alakulna ki a Japán Nagydíj és a Miami Nagydíj között.
Közben az Aramco továbbra is masszívan invesztál a Vision 2030 program részeként. Az idei évre 50–55 milliárd dolláros tőkebefektetési keretet különítettek el, amelyből jelentős összeget szánnak a hazai sportpiac fejlesztésére. A cél, hogy 2030-ra a szaúdi sportágazat értéke meghaladja a 21 milliárd dollárt, miközben a vállalat kulcsszerepet vállal olyan projektek finanszírozásában is, mint a 2034-es labdarúgó-világbajnokság vagy az e-sport növekedése.
A Forma–1 tehát kényes egyensúlyozásra kényszerül. Az egyik oldalon a csapatok és a személyzet biztonsága áll, a másikon több százmillió dolláros szerződések és a sportág egyik legerősebb partnere. A kérdés már nem az, hogy feszült-e a helyzet, hanem az, hogy melyik szempont élvez majd elsőbbséget a végső döntésnél.
-crop-1200x800.jpg)