Néhány évvel ezelőtt az egész sportvilágot megrázta egy kép, amelyen Romain Grosjean lángok közül mászik ki az összetört autójából. A francia versenyző 28 másodpercet töltött a tűz fogságában, miután az autója a szalagkorlátnak csapódva beszorult, és sokáig úgy tűnt, esélye sincs kijutni. Hogy végül saját lábán hagyta el a helyszínt, az nem a szerencsén múlt, hanem azon a biztonsági fejlődésen, amelyen a Forma–1 az elmúlt évtizedekben keresztülment.
Az FIA előírásai ma már minden apró részletre kiterjednek, beleértve a pilóták ruházatát is. Az overálok, kesztyűk, cipők és még az alsóruházat is szigorú vizsgálatokon megy át, mielőtt homologizációt kapna. A világon mindössze három olyan központ működik, ahol ezeket a teszteket elvégezhetik, ezek közül az egyik a spanyolországi Terrassában található Leitat, amely 2025 óta jogosult a legmagasabb szintű FIA-minősítések kiadására.
Amikor tíz másodpercig égetik az anyagot
A Leitat egyik laborjában Ernesto Pérez Piris FIA-homologizációs technikus mutatta be, hogyan zajlik egy alapvető lángterjedési vizsgálat. „A mi feladatunk az, hogy ellenőrizzük, a Forma–1-es csapatokat ellátó gyártók ruházata megfelel-e az FIA előírásainak. Ha mindent rendben találunk, jelentést készítünk, amelyet a szövetség is jóváhagy, így a termék használhatóvá válik minden FIA-sorozatban” – mondta.
A teszt során az anyag egy pontjára tíz másodpercig irányítanak lángot. A cél az, hogy a szövet a hőforrás megszűnése után magától eloltsa a tüzet, és ne engedje továbbterjedni azt.
„Azt vizsgáljuk, hogy a láng legfeljebb két másodpercen belül kialszik-e, és nem terjed-e szét az anyagon. A szövetnek önmagát kell kioltania, miután megszűnik a külső hatás” – fogalmazott a szakember.
A bemutatón jól látszott, hogy az égetett felület elszenesedik, ugyanakkor a láng nem fut végig az anyagon, és nem éget lyukat rajta. Ugyanezt a próbát az overál minden egyes rétegén elvégzik, ugyanis csak így garantálható, hogy az anyagok egymást sem táplálják egy esetleges tűz során.
1000 fok felett, 12 másodpercig
A Forma–1-ben előírás, hogy a pilótának legfeljebb hét másodperc alatt el kell hagynia az autót vészhelyzetben. A ruházatnak azonban ennél is többet kell tudnia. A hőátadási teszt során az overál rétegeit 1000 Celsius-foknál is forróbb lánggal terhelik 12 másodpercen keresztül.
A mérés lényege, hogy egy kaloriméter figyeli, mennyi idő alatt emelkedik 24 fokkal a túloldalon mért hőmérséklet. Ez a 24 fokos növekedés az a határ, ahol már másodfokú égési sérülés keletkezhetne a bőrön. Vagyis a vizsgálat azt mutatja meg, mennyi ideig képes az overál megvédeni a versenyzőt komoly sérülés nélkül.
„Jól látszik, hogy a külső réteg teljesen elszenesedik, miközben a belső oldalon nem jelentkezik károsodás. Ez mutatja meg, milyen védelmet nyújtanak a Forma–1-es overálok, pedig ez egy rendkívül komoly hőterhelés” – mondta Pérez Piris.
A jelenlegi felszerelések az alsóruházattal együtt akár 17 másodpercig is képesek védelmet biztosítani, ugyanis az úgynevezett undergarment további másodperceket ad hozzá a biztonsági tartalékhoz. Nem mellékes az sem, hogy mindezt meglepően könnyű és vékony anyagokkal érik el.
A teszteket ráadásul nemcsak új állapotban végzik el. Harminc mosási ciklus után ismét lefuttatják a vizsgálatokat, ugyanis az FIA előírása szerint a ruházatnak használat közben is meg kell őriznie a védelmi szintjét.
Hűtőcsövek a lángok között
2025-ben új hűtőalsóruházat jelent meg a Forma–1-ben az extrém hőségű futamokra. Ezekben apró csövekben kering folyadék, amely segít kordában tartani a testhőmérsékletet, így csökkenti a kiszáradás és a hőguta kockázatát. A vizsgálatuk még összetettebb.
„Nem elég, hogy ugyanúgy ellenálljanak a tűznek, a csövekben nem keletkezhet lyuk, és a folyadéknak a teszt után is szabadon kell áramolnia. Ha eltömődik, nem felel meg az előírásnak” – magyarázta a technikus. Hozzátette, az is elvárás, hogy a hő hatására a rendszer ne deformálódjon úgy, hogy az később meghibásodást okozzon.
A Leitat munkája nem merül ki a tűzpróbákban. A varrásokat szakítószilárdsági vizsgálatnak vetik alá, hogy egy mentés során az overál ne szakadjon szét. „A szöveteket és a varrásokat is teszteljük. Ha egy pilótát ki kell emelni az autóból, a ruhának egyben kell maradnia. Azt is ellenőrizzük, hogy megfelelően fedje a test minden részét, a csuklótól a bokáig” – mondta Pérez Piris.
Az is előírás, hogy a vállrészen legalább 80 milliméteres nyílás álljon rendelkezésre, hogy a mentésnél biztonságosan meg lehessen ragadni a versenyzőt. Dinamométerrel mérik, mekkora terhelést bír ki az anyag szakadás nélkül.
Amennyiben egy anyag nem teljesíti a követelményeket, a gyártónak módosítania kell rajta. „Ilyenkor vastagabb szövetet alkalmaznak vagy más anyagra váltanak, majd újra lefuttatjuk a teljes vizsgálatot, hogy kiderüljön, megfelelő lett-e a változtatás” – tette hozzá.
Évente nagyjából tizenöt overál fordul meg a terrassai laborban, emellett kesztyűk, cipők és alsóruházatok is. A háttérben zajló munka ritkán kerül reflektorfénybe, pedig amikor egy pilóta sértetlenül száll ki egy lángoló autóból, ezek a tesztek bizonyítják igazán az értéküket.