A 2026-os szezon eddigi eseményei megmutatták, hogy a vasárnapi futamokon rendre átrendeződhetnek az erőviszonyok a kvalifikációhoz képest. Ezt a sanghaji aszfaltcsíkon is reméli Charles Leclerc, aki a rajtrács második sorából várhatja a piros lámpák kialvását. A monacói pilóta bár egy körön alulmaradt a Mercedesekkel és csapattársával, Lewis Hamiltonnal szemben, a felzárkózást illetően egyértelműen pozitív várakozásokkal vág neki a versenynek.
„Tudom jól, hogy versenytempóban sokkal közelebb vagyunk, mint az egykörös tempót tekintve. Sokkal nagyobb az izgalom a tavalyi évhez képest, mivel most érezzük, hogy van esélyünk egy jó eredményre, és magát a küzdelmet is nagyon élvezzük” – értékelt, megjegyezve a riválisokkal szembeni különbségeket is.
„A reggeli órákban az élen álló Mercedesek három-négy tizedes előnyben voltak, de az energia-beosztásában mi is elég jól álltunk, így abban bízom, hogy a holnapi futamon végig ott tudunk majd maradni a nyakukon.”
Nem ízlik neki a kínai aszfaltcsík
Bár a jövőkép biztató, az időmérő edzés utáni hangulat messze volt a tökéletestől a Ferrari garázsában. A kínai pálya vonalvezetése a múltban sem tartozott Leclerc kedvencei közé, és az ezen a hétvégén mutatott negyedik pozíció is inkább elégedetlenséggel töltötte el. Az új generációs autók sajátosságai ráadásul tovább nehezítik az optimális ritmus megtalálását az egykörös próbálkozások során.
„Egyáltalán nem vagyok elégedett, ugyanis a negyedik hely nem számít nagyszerű eredménynek. Azt is be kell vallanom, hogy ezen a pályán sosem ment igazán jól a vezetés, és bár rengeteg energiát fektettem a fejlődésbe, a helyzet mégis változatlan” – mondta, majd kitért az idei technika jelentette kihívásokra is.
„Ezek az autók elég sajátosan viselkednek az időmérőkön, amihez egy kicsit még hozzá kell szoknunk, és ez leginkább rám igaz. Az egyenletes teljesítmény kifizetődőbb, mint olyasmivel próbálkozni, amit korábban még nem csináltunk, így ma is erre törekedtem.”
Káosz hozhatja el a sikert
A csapatok számára az egyik legkomolyabb feladatot a megfelelő energiaáramlás beosztása jelenti, ami egy-egy kör felépítésekor komoly kompromisszumokat követel meg a versenyzőktől. A pilótának a volán mögött már nincs sok mozgástere a finomhangolásra, ha a körülmények hirtelen megváltoznak a pályán, így a tervezés kritikus faktornak számít.
„Időnként úgy érzi az ember, hogy jobb a tapadás, de a kör megkezdése után már nincs lehetőség a módosításokra. Ezt a helyzetet nehéz menedzselni, de pontosan ezen a téren léptünk egy nagyot előre. A tegnapi harmadik sprintes szakaszban jobb részidőket autóztam, mint a másodikban, de ez a motorhasználat szempontjából nem bizonyult kifizetődőnek, ma viszont már sokkal egyenletesebben teljesítettem” – nyilatkozta, miközben arról is szót ejtett, mi jár a fejében a rajt előtt.
„Ez egy kissé furcsa időmérőket eredményez, és meg kell vizsgálnunk a jövőben, hogy bizonyos változtatásokkal javíthatunk-e a helyzeten, bár ez sokkal inkább a szabályokat érinti, semmint a mi autónkat. Ettől függetlenül bizakodva várom a futamot, ugyanis teljesen mindegy, hogy a második, a harmadik vagy a negyedik helyről indulok, hiszen a rajt utáni pillanatok mindig magukban hordozzák a káoszt.”