A Magyar Nagydíjon történtek továbbra is beszédtémát szolgáltatnak, különösen Charles Leclerc drámai tempóvesztése kapcsán, amely végül a dobogóról is “letaszította” a monacóit. George Russell nem kertelt, amikor a futam után arról beszélt, hogy szerinte valami nem stimmelt a Ferrari megoldásaival.
A Mercedes brit pilótája egyenesen úgy fogalmazott, hogy Leclerc autója "közel járhatott a szabálytalansághoz", amikor a pályán követte riválisát. Russell szerint a maranellóiak túlságosan alacsonyan futtatták az autót, majd az utolsó etapra kénytelenek voltak megemelni a guminyomást, hogy elkerüljék a kopólemez túlzott elhasználódását.
„Láttam, mennyire lassú volt, ezért feltételeztem, hogy valami gond van" – mondta Russell a Sky F1-nek. „Nem fogja bevallani, hogy közel jártak az illegális beállításhoz, de az egyetlen dolog, amire gondolni tudunk, hogy túl alacsonyan futtatták az autót, és növelniük kellett a guminyomást az utolsó etapra."
Leclerc a verseny első felében még magabiztosan vezetett, majd a 41. körben történt második kerékcseréje után egyszerűen eltűnt a tempója. Körönként két másodpercet veszített, ami végül azt eredményezte, hogy még a dobogóról is leszorult.
Russell magyarázata szerint a Ferrari egy speciális motorbeállítást használt, amely lassította a motort az egyenesek végén – pontosan ott, ahol a legnagyobb a kopólemez elhasználódásának veszélye. „Ez az egyetlen logikus magyarázat a köridők, a motorbeállítások és hasonló adatok alapján" – tette hozzá brit versenyző.
Érdemes felidézni, hogy Lewis Hamilton autóját idén Kanadában már kizárták a túlzott kopólemez-elhasználódás miatt, amikor a szabályozott 9 mm-nél vékonyabbnak találták az alkatrészt a verseny utáni ellenőrzésen. Russell szerint a csapat most mindent megtett, hogy ezt elkerüljék a Hungaroringen..
Jolyon Palmer, a Renault korábbi pilótája az F1 hivatalos csatornáján elemezte a telemetriai adatokat, és három lehetséges okot vázolt fel Leclerc problémáira.
„Az első lehetőség, hogy valamilyen sérülést szedett össze egy rázókövön történő áthajtáskor, ami megrongálta az autó padlólemezét. A második, hogy rosszul állították be az első szárnyat a bokszban, ami túlkormányzottságot okozott" – magyarázta Palmer.
A harmadik, és Palmer szerint legvalószínűbb ok pedig pontosan az, amit a Mercedes is gyanított. „Lehet, hogy a Ferrari a szabályosság abszolút határán járt, ezért jelentősen meg kellett emelniük a guminyomást, hogy megemeljék az autó hasmagasságát és elkerüljék a kopólemez túlzott elhasználódását" – fejtette ki az elemzés során.
Az adatok alapján Palmer rámutatott, hogy míg Leclerc az első két etapban előnyben volt Russellel szemben a tiszta levegőben, addig az utolsó szakaszban katasztrofálisan lassú lett.
„Ha a verseny még tíz körrel tovább tart, Fernando Alonso is elkapja – ez elképesztő egy olyan pilótától, aki a futam elején simán vezetett – jegyezte meg.
Palmer szerint különösen árulkodó volt, hogy Leclerc autója az egyenesek végén nem tudta kihasználni az energia-visszanyerő rendszert. „A 13. körben Leclerc már nem gyorsított tovább az egyenes végén, még nyolcas fokozatba sem kapcsolt. Ugyanez történt a 4-es kanyar felé vezető szakaszon is" – magyarázta az adatokat elemezve.
Palmer szerint a Ferrari az egész versenyen keresztül egy speciális üzemmódot használt, amely korlátozta az energia-felhasználást az egyenesek végén – pontosan ott, ahol a kopólemez leginkább súrolja az aszfaltot a leszorítóerő miatt.
„A 48. körben Russell már utolérte Leclerc-t, aki nemcsak az egyenesekben volt lassú, hanem a kanyarokban is elvesztette a tempóját" – tette hozzá Palmer.
A monacói versenyző maga is frusztrált volt a rádióban, „vezethetetlennek" nevezte autóját, és azt állította, hogy a csapat nem hallgatott rá egy meg nem nevezett döntésnél. Később visszakozott, és elmondta, hogy az autójában vázprobléma lépett fel, bár ennek pontos természetét nem tisztázták.
Fred Vasseur csapatfőnök nem ment bele a részletekbe, amikor a sajtóval beszélt a futam után, de elismerte, hogy a probléma olyan súlyos volt, hogy kezdetben úgy gondolták, Leclerc a futamot sem tudja befejezni.
Palmer végül arra a következtetésre jutott, hogy bár a Ferrari kasztniproblémára hivatkozik, az adatok alátámasztják a guminyomás-elméletet.
„Az egyetlen dolog, amit a csapat megváltoztathat a bokszban, az az első szárny szöge – amit meg is tettek – vagy a guminyomás. Normális esetben soha nem változtatnák meg a guminyomást, mert mindenki a Pirelli által előírt minimumot használja a jobb tapadás érdekében" – magyarázta.
„De ha mégis növelnék, az megemelné az autó hasmagasságát, mivel a gumi jobban kidudorodik. Ez legálissá tenné az autót, de nagyon lassúvá is, mert kevesebb tapadást kapnának. Számomra pontosan így néznek ki ezek az adatok" – zárta elemzését Palmer, hozzátéve, hogy megérti, miért gondolta a Mercedes, hogy ez az egyetlen logikus magyarázat.
Időközben a Ferrari belső vizsgálata is véget ért, amely során semmi arra utaló jelet nem találtak, hogy a kasztni sérült volna, ami tovább erősíti Russell elméletét a szabályosság határait súroló Ferrariról.