Megdöbbentő szabálymódosításon dolgozik az FIA, amely gyökeresen átalakíthatja a Forma–1-et. A szervezet komolyan fontolóra vette a tankolás visszahozatalát, valamint a V8-as szívómotorok feltámasztását a 2031-es szezontól.
A száguldó cirkuszban 2010 óta tilos a futam közbeni üzemanyag-utántöltés, miután az FIA biztonsági és költségcsökkentési okokból száműzte a rendszert. Másfél évtized elteltével azonban ismét napirendre került a kérdés, ezúttal a versenyautók drasztikus súlycsökkentése érdekében.
Az FIA és a motorgyártók már megkezdték a tárgyalásokat a 2031-es szabályrendszerről. A Motorsport Italia beszámolója szerint a tankolás engedélyezésével jóval kisebb üzemanyagtartályokat építhetnének be a csapatok, ezzel a lépéssel önmagában mintegy 50 kilogrammot lehetne lefaragni a járművek tömegéből.
A jelenlegi minimumtömeg 724 kilogramm, miközben a szövetség célja az, hogy a határértéket 700 kilogramm környékére szorítsa le. Mohammed bin Szulajm elnök korábban még ambiciózusabb, 630 kilogrammos célról is beszélt, a szakértők szerint azonban a 700 kilogrammos küszöb tűnik reálisnak.
A súlyprobléma nem új keletű kérdés az F1-ben. A tankolás betiltásakor az autóknak a teljes versenytávra elegendő, körülbelül 110 kilogrammnyi üzemanyagot kellett magukkal vinniük a rajtnál. Ez hosszabb és nehezebb karosszériát követelt meg, így a 2010-es modellek mintegy 22 centiméterrel lettek hosszabbak a korábbiaknál.
A V8-as motorok visszatérése jelenti az igazi áttörést
A tankolás kérdése szorosan összefügg a motorformulával, a legnagyobb szenzációt ugyanis a szívó V8-as erőforrások tervezett visszatérése jelenti. Mohammed bin Szulajm nyíltan beszélt arról, hogy ezek a motorok sokkal könnyebbek, egyszerűbbek és olcsóbbak a jelenlegieknél. A fenntartható üzemanyagok révén ráadásul a környezetvédelmi célok sem sérülnének.
„A legfontosabb, hogy visszakapjuk azt az egyedülálló, hátborzongató hangot, amelyet a rajongók világszerte a Forma–1-hez társítanak” – fogalmazott az FIA elnöke.
Az általa felvázolt elképzelés szerint a szívó V8-as motorok nagyjából tízszázalékos hibrid rásegítéssel működnének. Ez alapjáraton 760 lóerőt, a hibrid rendszer aktiválásával pedig közel 880 lóerős teljesítményt jelentene.
A drága és nehéz turbófeltöltőt teljesen elhagynák. A szövetség konzultált a jelenlegi hat motorgyártóval, amelyek szintén a könnyebb és egyszerűbb csomagot részesítenék előnyben. A változtatással a motorok előállítási költsége a jelenlegi 1,5 millió euróról (körülbelül 600 millió forintról) nagyjából 700 ezer euróra (mintegy 280 millió forintra) csökkenhetne.
Az Audi ugyanakkor ellenállónak mutatkozik, mivel a német márka éppen a jelenlegi turbó-hibrid érára alapozva kötelezte el magát a sportág mellett. Gernot Döllner, a vállalat vezérigazgatója egyértelművé tette, hogy nem lelkesednek a korai szabálymódosításért a közelmúltbeli beruházásaik után, ám ezt nem nevezte kizáró oknak. Áthidaló megoldásként egy 2,4 literes, turbófeltöltős V8-as elrendezés is felmerült opcióként, amely kompromisszumot jelenthetne a felek között.
Szigorú feltételek a korábbi bevezetéshez
Az FIA elvben jogosult arra, hogy egyoldalúan rákényszerítse a 2031-es szabályokat a mezőnyre, amennyiben a gyártók nem jutnak egyezségre. Mohammed bin Szulajm mindenesetre jobban szeretné, ha a csapatok önkéntesen hozzájárulnának a módosításokhoz, így a bevezetés akár már 2030-ban megtörténhetne.
A korai életbelépéshez a hat jelenlegi motorgyártóból, vagyis a Mercedes, a Ferrari, a Red Bull-Ford, a Honda, az Audi és a Cadillac közül legalább négy jóváhagyása szükséges. Az Audi meggyőzése jelenti a legnagyobb akadályt, miközben a versenyzők részéről komoly támogatás övezi az ötletet.
„Ha engem kérdeznek, már jövőre vissza kellene térnünk a V8-asokhoz” – nyilatkozta határozottan Lance Stroll a szezon korábbi szakaszában.