Taktikai fordulat Monza aszfaltján
Kimi Antonelli monzai rajtbüntetése mögött a Mercedes egy meglepő stratégiai felismerése áll, amely jól mintázza az olasz aszfaltcsík megváltozott jellegét. A brackley-iek korábban igyekeztek elkerülni a motorcserés hátrasorolásokat a gyors nyomvonalon, mivel az alacsony gumikopás miatt a megszokottnál nehezebb volt a felzárkózás.
Andrew Shovlin magyarázata szerint a helyzet gyökeresen átalakult. Az energiahiányos pályán négy egyértelmű előzési pont alakult ki, így a gyorsabb autók számára lényegesen egyszerűbbé vált a pozíciószerzés. A védekező pilóta ugyanis nem tudja a teljes körön át tartani a vonalat, mert ha túlzottan elhasználja a kinyerhető energiát az első egyenesben, a következő szakaszon teljesen kiszolgáltatottá válik.
„A múltban a visszaesés komoly kockázatot jelentett, most viszont egy kifejezetten energiahiányos pályáról beszélünk, ahol négy határozott előzési zóna található. Lehetetlen mindegyiket sikeresen védeni, így a tempóelőnyben lévő autókkal sokkal könnyebb lesz a haladás” – fejtette ki a Mercedes szakembere.
Kimerülő akkumulátorok és drámai energiahiány
A változások hátterében a belső égésű motor és az elektromos hajtás közötti teljesítménymegosztás áll. A köridő közel 80 százalékában padlógázzal száguldanak a versenygépek, ez pedig a versenytáv jelentős részét lefedi. Egy teljesen feltöltött akkumulátor folyamatos leadása mindössze bő tizenegy másodpercig tartana- számolt be róla a SoyMotor.
A szimulációs elemzések rámutatnak, hogy az egyenesekben hamar felüti a fejét a teljesítményvesztés, vagyis a monoplazmák képtelenek a teljes nyomvonalon végig tartani a maximális elektromos rásegítést. A célegyenesben már a bokszutca kijárata után megszakadhat a plusz erőforrás biztosítása, a Curva Grande utáni szakaszon pedig még a kanyarvételi visszatáplálás ellenére is hamar lemerülhet a rendszer.
A nehézségeket a Williams mérnökei is megerősítették, számításaik alapján ugyanis ez a helyszín támasztja az egyik legnagyobb követelményt a teljes elektromos rendszer felé. Az FIA emiatt a legalacsonyabb visszatáplálási határértékeket határozta meg erre a hétvégére, amivel a hirtelen fellépő teljesítményvesztést igyekeznek mérsékelni.
Új aerodinamikai filozófia a Ferrarinál
Az energiagazdálkodás mellett az aerodinamikai beállítások terén is újszerű megközelítések bukkannak fel. A négy egyenesben használható Straight Line Mode hatékonyan csökkenti a légellenállást, ami lehetővé teszi a csapatok számára a nagyobb leszorítóerő alkalmazását a lassabb szektorokban.
A Ferrari nem készít kifejezetten erre a helyszínre szabott, extrém alacsony leszorítóerős szárnycsomagot. A maranellóiak a padlólemez és az autó egyéb területeinek átalakításával igyekeznek javítani a légellenállási mutatókon, miközben a hátsó szárnynál a meglévő elemekből kombinálnak hatékonyabb változatot.
Ez a megközelítés kiegyensúlyozottabb kezelhetőséget biztosít a lassabb kanyarokban és a kemény féktávokon, ahol a legtöbb energiát lehet visszatáplálni. Ha a szimulációk beigazolódnak, Monza a megszokott vonatozás helyett egy folyamatos előzésekkel és pozíciócserékkel teli, taktikai sakkjátszmává alakulhat.