Nem kellett sokat várni arra, hogy a Forma–1 2026-os új korszaka megkapja az első komolyabb kritikákat, ráadásul az egyik legnevesebb szakembertől. Andrea Stella, a McLaren csapatfőnöke már a szezonrajt előtt hangot adott aggodalmainak, az Ausztrál Nagydíj leintése után pedig szomorúan konstatálta, hogy a félelmei nem voltak alaptalanok.
A szakember szerint a sportág jelenleg vékony jégen táncol, ugyanis a látványosnak tűnő csaták mögött mesterkélt folyamatok zajlanak, a pályán tapasztalható sebességkülönbségek pedig konkrétan balesetveszélyesek.
A wokingi alakulat vezetője szerint a legnagyobb probléma az, hogy a versenyzés elvesztette a természetes jellegét. Míg a bahreini teszteken még hagyományosabbnak tűnt a körözés, Melbourne-ben már kiütköztek a rendszer hibái. A nézők talán élvezték a Mercedes és a Ferrari összecsapását az elején, de Stella szerint ez csak a felszín.
„A verseny elején kétségtelenül izgalmas volt a küzdelem, különösen a Mercedes és a Ferrari párharca. Ez azonban egy olyan előzés, amely elsősorban azon alapul, hogyan használjuk az akkumulátort” – kezdte értékelését a csapatfőnök, aki szerint amint beáll a ritmus, és mindenki ugyanazt az energiamenedzsmentet követi, az előzés szinte lehetetlenné válik.
Stella a vezetés élményének drasztikus megváltozását is nehezményezi, ugyanis a pilótáknak folyamatosan spórolniuk kell.
„Itt Ausztráliában a vezetési stílus távol áll a hagyományostól, mert állandóan az akkumulátort kell 'vezetni': elvesszük a gázt, használjuk a szuper-clippinget, és a gyors szakaszokon nem tudjuk teljesen nyomni. A vezetés és a versenyzés itt tehát inkább mesterségesnek hat” – fogalmazott kendőzetlen őszinteséggel.
Azonban a "művi" izgalmaknál sokkal súlyosabb gondot jelentenek a biztonsági kockázatok. A 2026-os autók közötti technikai különbségek a rajtoknál életveszélyes szituációkat teremtenek. A mezőnyben Liam Lawson és Franco Colapinto között majdnem történt egy komoly ütközés, ami Stellánál kiverte a biztosítékot.
„A félelem továbbra is fennáll. Ma a rajtnál épphogy elkerültünk egy szerencsétlenséget” – mondta a szakember, utalva arra, hogy egyes autók sokkal jobban rugaszkodnak el, mint mások. Véleménye szerint nem várhatnak a csodára.
„Most vagy reménykedünk a legjobbakban, vagy proaktívan teszünk valamit annak érdekében, hogy csökkentsük ezeket a különbségeket. Ez egy rendkívül technikai jellegű ügy” – tette hozzá.
A helyzetet tovább bonyolítja az egyenesek végén tapasztalható tempókülönbség. Amikor az egyik autó még rendelkezik elektromos energiával, a másik pedig már „kifogyott”, óriási differencia alakul ki a végsebességekben. Ebben a kérdésben a címvédő Lando Norris is határozott álláspontot képvisel.
„Az én szemszögemből ez főleg az első körben volt aggasztó” – vélekedett Stella. „Lando különösen hangsúlyozta, mennyire trükkös, amikor nagyon szorosan vannak mögötted autók, amelyek talán még tudnak elektromos teljesítményt mozgósítani, vagy éppen már nem.”
A McLaren első embere úgy látja, hogy a kiszámíthatatlanság a legnagyobb ellenség. „Ezek a sebességkülönbségek kiszámíthatatlanná teszik a dolgokat. Itt is érvényes, amit Lando már mondott: nem szabad elégedettnek lennünk csak azért, mert ma nem történt semmi. Ha a biztonságról van szó, mindig egy lépéssel előrébb kell járnunk” – figyelmeztetett.
Sokan azzal érvelhetnek, hogy Ausztrália egyedi karakterisztikájú pálya, és máshol nem lesznek ekkora gondok, ám Stella nem ringatja magát illúziókba. Szerinte a problémák a szabálykönyvből erednek, nem az aszfaltcsíkból.
„Nem szabad elvesznünk abban a vitában, hogy most ezt vagy azt kell tennünk. Az én kérésem egyszerű: többet kell tennünk. A rajtra kell összpontosítanunk, mert ez előbb-utóbb valódi problémává fog válni” – jelentette ki határozottan. A szakember úgy véli, bár a pályák elrendezése minimálisan árnyalhatja a képet, a lényegen nem változtat.
„A rajt nem attól függ, hogy egy pálya extrém sok energiát emészt-e fel, vagy sem. A sebességkülönbségek is variálódhatnak kicsit, de ezek inkább magukban a szabályokban gyökereznek, mintsem a vonalvezetésben. Ugyanez igaz az előzésre is” – magyarázta, majd zárásként összefoglalta borúlátó álláspontját: „A három fő aggályom teljesen független a versenypályától. Ez a három súlypont számomra továbbra is fennáll, és az első verseny ezt megerősítette.”