A Forma–1 elitjébe kerülni mindig is drága mulatság volt, de a jelenlegi helyzet odáig fajult, hogy az alsóbb kategóriák költségei már az átlag feletti tehetségeket is teljesen ellehetetlenítik. George Russell szerint a probléma annyira súlyos, hogy a jelenlegi mezőny legnagyobb sztárjai közül sokan a közelébe sem szagolhatnának az F1-nek, ha a mai viszonyok között kellene elkezdeniük a pályafutásukat.
A Mercedes hatszoros futamgyőztese a BBC Sportnak adott interjújában beszélt arról a szomorú valóságról, amivel a mai fiatalok szembesülnek az autósport ranglétrájának alján.
„Sajnos ma már tényleg milliomosnak kell lenni ehhez, az édesapám is mindenünket a karrieremre költötte” – mondta, majd hozzátette: „Eladta a vállalkozását, és tizenkét év alatt nagyjából egymillió fontot fektetett be, ami elképesztő összeg, de ha ma kezdenék gokartozni, esélyem sem lenne eljutni idáig.”
A brit pilóta úgy látja, az infláció és a sportág elüzletiesedése miatt a kiadások a többszörösükre nőttek, így az akadémiák figyelmének felkeltése szinte lehetetlen küldetés komoly pénztárca nélkül.
„A gokartozás annyira drága lett, hogy vannak gyerekek, akik ugyanannyit költenek ott, mint amennyit a Mercedes fizetett az én GP3-as szezonjaimért” – fogalmazott, miközben kitért arra is, hogy: „A jelenlegi mezőnyből számos élversenyző képtelen lenne bejutni a Forma–1-be, ha a mostani körülmények között kellene indulnia.”
A szponzorok és a gazdag családok uralma
Az elképesztő anyagi gátak ellenére a fiatalítási hullám nem állt meg a száguldó cirkuszban, hiszen a tavalyi öt újonc után az idei szezonban a tizennyolc éves Arvid Lindblad is lehetőséget kapott a bizonyításra. Russell csapattársa, a Forma–1-ben már a második idényét töltő Andrea Kimi Antonelli is remekül teljesít, ugyanis három versenyhétvége után kilenc ponttal előzi meg a tabellán a tapasztaltabb britet.
Ezek a tehetségek viszont komoly hátszél nélkül aligha tarthatnának itt. Bruno Michel, a Forma–2 és a Forma–3 vezérigazgatója korábban maga is elismerte, hogy az autósport utánpótlás-bázisa erősen támaszkodik a jómódú szülőkre. A sportvezető szerint a tehetős családok gyakran nemcsak a saját gyermeküket finanszírozzák, hanem a csapattársakat vagy akár magát az istállót is életben tartják. Az utánpótlás-programok és a hivatalos akadémiák ugyanis ritkán állják a pilóták teljes költségvetését, így a versenyzőknek szinte mindig külső forrásokat kell bevonniuk a túléléshez.
Lemondások nélkül nem megy
Russell bár nem nevezett meg konkrét neveket, amikor a jelenlegi riválisok múltjáról beszélt, a hétszeres világbajnok Lewis Hamilton korábban többször is őszintén mesélt a családja anyagi nehézségeiről. A Stevenage-ben felnőtt brit klasszis karrierje hajnalán rengeteg áldozatot követelt a szüleitől, akik erejükön felül próbálták biztosítani számára a versenyzéshez szükséges feltételeket.
„Nyolcévesen kaptam meg az első sisakomat, ami egy piros FM volt” – emlékezett vissza egy korábbi interjúban Hamilton, majd hozzátette: „A menő srácoknak mind Arai sisakjuk volt, ami nagyjából a divatos cipők megfelelője volt akkoriban, és gyerekként én is erről álmodoztam.”
A család végül összekuporgatta a pénzt egy karácsonyi PlayStationre, de az ifjú pilótajelölt inkább a drágább védőfelszerelést választotta, így a konzolt visszavitték a boltba, hogy megvehessék az áhított sisakot. Bár a Mercedes korábbi sztárja azóta létrehozta a Mission 44 alapítványt a hátrányos helyzetű fiatalok megsegítésére, a professzionális autósportban továbbra is elvétve találni olyan szervezeteket, amelyek érdemben átvállalnák az elszabadult költségeket a tehetségektől.