A jelenlegi idényben elképesztő szakadék tátong a legjobban fizetett sztárok és a mezőny végén lévők között. Lewis Hamilton alapfizetése a becslések szerint eléri a hetvenmillió dollárt, miközben Max Verstappen is hatvanötmilliót vihet haza, velük szemben pedig a Racing Bullsnál debütáló Arvid Lindblad csupán a kötelező félmillió és egymillió dollár közötti minimumot kapja. Ez a korlátozások nélküli költekezés egyre több szakember szerint tarthatatlan, és komoly buktatót jelent a sportág pénzügyi rendszerében.
A korábban az Aston Martint és az Alpine-t is irányító Otmar Szafnauer radikális megoldást javasol, ugyanis szerinte a versenyzők bérezését is be kellene vonni a csapatok költségvetési plafonjába. Az amerikai szakember úgy véli, a pilóták bérének szabadon hagyása óriási egyenlőtlenséget szül, hiszen a tehetősebb istállók mindenféle korlátozás nélkül licitálhatnak a legnagyobb nevekre.
„A csapatoknak választaniuk kellene, hogy egy drágább pilótát fizetnek meg, vagy több fejlesztést hoznak az autóra, hiszen mindkettő ugyanazt az eredményt hozza” – magyarázta Szafnauer, rávilágítva a mérnöki és a versenyzői teljesítmény közötti furcsa egyensúlyra. Szerinte egy klasszis versenyző nagyjából két tizedmásodpercet jelenthet körönként, egy komolyabb aerodinamikai csomag pedig akár hármat is, így a menedzsmentnek ezen a tengelyen kellene sakkoznia a büdzsével.
Veszélyes fegyverkezési verseny fenyeget
A Ferrari és a Williams egykori elismert mérnöke, Rob Smedley részben egyetért a problémával, ugyanakkor megvédte a sztárpilóták csillagászati gázsiját.
„Minden viszonyítás kérdése, és ha megnézzük a profi kosárlabda vagy az angol labdarúgás elitjét, a legjobbak ott is hatalmas alapbéreket és bónuszokat kapnak” – fogalmazott a szakember, kiemelve, hogy a Forma–1 globális vonzereje indokolja ezeket az összegeket. Smedley ugyanakkor elismerte, hogy a 215 millió dollárra emelt és egyre több területet lefedő költségvetési sapka mellett egyre feltűnőbb anomália a fizetések mentessége.
A helyzet ráadásul a jövőben még élesebbé válhat. Szafnauer arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a technikai szabályok miatt a mezőny teljesen összerázódik, a pilóta lesz az egyetlen igazi különbségtevő tényező a pályán. Ez a forgatókönyv egyenes utat jelenthet a fizetések drasztikus és kontrollálatlan emelkedéséhez, ami ellen csak a költségvetési plafon kiterjesztése nyújthatna védelmet a csapatok számára.