Ayrton Senna 1994-es imolai tragédiája kapcsán a mai napig a törött kormányoszlopot tartják a végzetes baleset elsődleges okának, az igazság azonban ennél sokkal sötétebb és megdöbbentőbb. Amikor a brazil pilóta irányíthatatlanná vált Williams FW16-osa legalább 210 km/órás sebességgel a betonfalnak csapódott, a jobb első kerék a karosszéria és a védősáv közé szorult, a fizika törvényei pedig egyetlen pillanat alatt fegyvert kovácsoltak az autóból.
A felfüggesztés alsó lengőkarját a vázhoz rögzítő uniball gömbcsukló a brutális erőhatástól szétnyílt, a fém persely pedig egy szabályos, halálos pengévé alakult. A leszakadó kerék – amelyet ma már kötelező jelleggel erős sodronykötelek tartanak a helyén – az utastér felé vágódott, magával rántva a nyílvesszőként funkcionáló alkatrészt. Mivel abban az érában még nyoma sem volt a modern Halónak, a versenyző teljesen védtelenül ült a pilótafülkében, a sors pedig a lehető legkegyetlenebb forgatókönyvet írta meg, hiszen az éles fémrudazat pont ott fúrta át a sisakot, ahol a plexi alatti gumitömítés húzódott a jobb szem felett, egyenesen a koponyába hatolva.
Ha a becsapódás szöge csak néhány milliméterrel eltér, Senna komolyabb sérülések nélkül szállt volna ki a roncsból, így viszont esélye sem maradt a túlélésre. A kiérkező orvosi stáb a helyszínen még észlelt szívverést, de az agyműködés már leállt, a bolognai Maggiore kórházban pedig csupán a halál beálltát tudták megállapítani.
Titkos vágások a karbonvázon
A szörnyű végkifejlethez azonban hetekig tartó frusztráció és egy sor vitatható mérnöki döntés vezetett, ugyanis a háromszoros világbajnok egyáltalán nem érezte jól magát a brit istállónál. A szezon elején pont nélkül állt a benettonos Michael Schumacherrel szemben, miközben a csapatnál egyértelműen a teljesítményt helyezték a biztonság és a kényelem elé. Adrian Newey eredetileg a jóval alacsonyabb Alain Prost méreteire tervezte az autót, ezért Senna folyamatosan panaszkodott a szűkös helyre, ráadásul a McLarennél megszokottnál kisebb kormányt kellett használnia, ami véresre dörzsölte a kezeit a szénszálas borításon.
„A Forma–1 legjobban fizetett pilótája vagyok, de esélyem sincs arra, hogy a maximumot nyújtsam, és ez kész őrültség” – mondta a helyzetről egy közeli barátjának.
A Williams mérnökei a panaszok hatására drasztikus lépésre szánták el magukat a San Marinó-i Nagydíj előtt, ám ezekről a módosításokról senki sem tájékoztatta a Nemzetközi Automobil Szövetséget. Charlie Whiting, az FIA egykori technikai delegáltja a nyomozás során egyértelműen kijelentette, a csapat februárban kapta meg a homologizációt, és utána semmilyen hivatalos dokumentációt nem nyújtottak be a kormány környékének átalakításáról.
Tervezési hiba és egymásra mutogatás
A valóságban a szerelők szó szerint belevágtak a karbonvázba, hogy több helyet csináljanak a brazil versenyző kezének, a pilótafülke felső részét egy utángyártott elemmel helyettesítették, a kormányoszlopot pedig lejjebb engedték. Utóbbi művelet során egy három darabból álló, toldott csövet építettek be, amelynek átmérőjét a középső szakaszon 25,1 milliméterről mindössze 18 milliméterre csökkentették, ami utólag végzetes mérnöki hibának bizonyult.
Patrick Head technikai igazgató utólag tagadta, hogy tudott volna a kasztni megvágásáról, és a tervezésért felelős Adrian Newey-ra hárította a felelősséget, miközben a zseniális szakember minden idejét a gép kiszámíthatatlan aerodinamikájának kijavítására fordította. A kapkodás és a kommunikációs káosz eredménye egy olyan konstrukció lett, amely egyszerűen nem bírta el a megnövekedett terhelést.
A Bolognai Egyetem későbbi vizsgálatai feketén-fehéren bebizonyították, hogy a vékonyított kormányoszlop anyagfáradás miatt tört el a Tamburellóban, a betonfalnak csapódó autó karosszériája pedig pont ott szakadt ketté, ahol korábban engedély nélkül meggyengítették a szénszálas struktúrát.
Noha az olasz ügyészség 2007-ben végül elévülés miatt lezárta az egyedüli vádlottként maradt Patrick Head ügyét, a technikai felelősség tényét kimondták, a motorsport történelmének legfeketébb hétvégéje pedig örökre megváltoztatta a globális biztonsági előírásokat.

