-crop-1200x800_320x213.jpg)
A 2026-os Nürburgring Langstrecken-Serie második futama után mindenki a Mercedes-AMG GT3-as kizárásáról beszélt, pedig a pályán látott teljesítmény legalább ennyire figyelemre méltó volt. Max Verstappen, Jules Gounon és Dani Juncadella a 58. ADAC Barbarossapreisen olyan tempót diktált, amely a sorozat történetében is az élmezőnybe tartozna, ha az eredmény hivatalos maradhatott volna.
A 24,358 kilométeres, sprintpályát és Nordschleifét kombináló nyomvonalon 29 kört teljesítettek, ami az NLS-ben ritkaságszámba megy, ugyanis egy idényben átlagosan csak egyszer fordul elő ilyen táv. A legtöbb négyórás verseny épphogy eléri a 29. kört, ezért a győztes idő gyakran 4 óra 5 perc fölé csúszik. Most azonban más volt a helyzet.
A trió 4:04:53.328-as összidővel zárt volna, ami 173,070 km/órás átlagsebességet jelent. Ez minden idők harmadik leggyorsabb négyórás NLS-versenye lett volna. Ennél jobb eredményt eddig csak két alkalommal mértek. 2022-ben a Manthey-Porsche „Grello” 4:04:28.582 alatt ért célba 173,362 km/órás átlaggal, míg a rekordot továbbra is a 2023-as szezonzárón futott 4:03:38.088 jelenti, amely 173,961 km/órás átlagot hozott.
Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy a 2023-as csúcs idején mindössze 113 autó indult, így jóval kisebb volt a forgalom a Nordschleifén. Kevesebb lekörözés, ritkább megszakítás és kevesebb Code-60-as szakasz segítette a tiszta köröket. A 29 kör teljesítése rendszerint azon múlik, hányszor kell lassítani sárga zónák miatt.
Verstappen és Haase külön csatát vívott
A verseny elején Verstappen és a Scherer-Phx Audival induló Christopher Haase lényegében ellépett a mezőnytől. A két pilóta látványos, mégis sportszerű párharcot vívott, oda-vissza előzésekkel. Végül Verstappen közvetlenül a kerékcserék előtt került végleg riválisa elé.
Ha az SP9 Pro kategória élmezőnyének első etapját vizsgáljuk, az átlagkörök alapján is kirajzolódik, hogy ketten külön szintet képviseltek. Az összevetésnél figyelembe kell venni, hogy a harmadik és negyedik körben már érvényben volt Code-60, míg az ötödiktől hetedikig szabad volt a pálya. Akik korábban álltak ki a bokszba, eleve hátrányba kerültek az átlagoknál, ráadásul több élpilóta gyengébb időmérő után a mezőnyből verekedte előre magát.
Ha kizárólag az első öt kört nézzük, hogy mindenki azonos feltételek mellett szerepeljen a statisztikában, Haase még Verstappen előtt állt. A számok ugyanakkor így is azt mutatták, hogy ők ketten elszakadtak a többiektől, ami összhangban volt az aktuális pályapozícióval is.
A „nyolc perces fal” és a csapattársak kihívása
Verstappen kétszer ült autóba, az első és az utolsó etapban, összesen 13 kört teljesítve. Ezek közül hétszer nyolc percen belüli időt futott, ami az NLS-változaton afféle lélektani határnak számít. A #3-as Mercedes hat leggyorsabb körét is ő jegyezte, 7:53.552 és 7:58.830 közötti eredményekkel, és csak ezután következett Gounon legjobb ideje.
Gounon és Juncadella egyaránt nyolc-nyolc kört kaptak. Juncadella etapját több lassítás törte meg, így neki nem jött össze nyolc percen belüli kör. Gounonnak Dan Harperrel kellett megküzdenie, aki az eltérő bokszstratégiának köszönhetően közvetlenül mögé érkezett, sőt rövid időre meg is előzte. A francia egyszer tudott bemenni nyolc perc alá.
A számok lenyűgözők, ugyanakkor rámutatnak egy régi dilemmára is. Verstappen a Forma–1-ben sokszor azért került reflektorfénybe, mert csapattársai nehezen boldogultak az általa preferált beállításokkal. A Nordschleifén most nem szimulátoros barátaival, hanem az AMG gyári pilótáival osztozott az autón, akik hatalmas tapasztalattal rendelkeznek ezen a pályán.
A következő lépés egyértelmű, ugyanis az autón úgy kell finomítani, hogy ne csak Verstappen tudjon stabilan nyolc percen belüli köröket futni. A hosszútávú versenyzés a csapatmunkáról szól, és önmagában a kiemelkedő egyéni tempó nem hoz trófeát.