A részletes adatelemzések szerint Lando Norris komoly győzelmi esélytől esett el az Amerikai Nagydíjon. A McLaren versenyzője rögtön a rajt után kulcsfontosságú pozíciót vesztett Charles Leclerc-rel szemben, ami alapjaiban határozta meg a futam további alakulását. A számok azt mutatják, hogy a Ferrari nélkül Norris valószínűleg szoros csatát vívhatott volna Max Verstappennel a győzelemért.
Ezt maga a Red Bull világbajnoka is megerősítette a verseny után: "Rendkívül szoros lett volna a csata kettőnk között. Amikor Lando tiszta levegőben autózott, gyakorlatilag ugyanolyan tempót mentünk, sőt, időnként még nálam is gyorsabb volt. Semmiképp sem alakult volna ki az a különbség, amit végül láthattunk."
Norris azonban a Ferrari mögé szorulva elvesztette a kapcsolatot az élen autózó Verstappennel, így sem alávágással, sem túlfutással nem próbálkozhatott. Csak amikor a verseny késői szakaszában sikerült megelőznie Leclerc-t, akkor mutathatta meg valódi tempóját – ám ekkor már behozhatatlan volt a holland előnye.
"Ki tudja, mi lett volna? Ha anyámnak tökei lennének, ő lenne az apám" – viccelődött először Norris, utalva Verstappen korábbi mondására, amikor arról kérdezték, hogyan alakult volna a verseny Leclerc remek rajtja nélkül. A humor mögött azonban ott volt a csalódottság is. "Charles-nak előnye volt kívül az első kanyarban. A szombati események után nem akartam kockáztatni, hogy megint a kavicságyban kössek ki, így inkább a biztonságosabb belső ívet választottam" – magyarázta a brit pilóta.
Andrea Stella, a McLaren csapatfőnöke másként látta a helyzetet. Szerinte egyértelmű volt, hogy Leclerc nélkül Norrisnak meg lett volna a tempója Verstappen megszorongatásához. "Ma egy viszonylag megnyugtató versenyt láthattunk, mert bebizonyosodott, hogy megvolt a győzelemhez szükséges tempónk. Ha Lando nem töltött volna annyi időt Charles-szal harcolva, teljesen más történetet írhattunk volna" – vélekedett az olasz szakember.
Az adatok pedig alátámasztják Stella meglátásait. Amikor Norrisnak tiszta levegője volt, a McLaren bizonyult a mezőny leggyorsabb autójának. A tiszta levegőben futott köreit elemezve (23-31., 35-38., 46-48. és 52-56. kör) átlagosan 1:38.810-es köridőt produkált.
Összehasonlításképpen Verstappen ugyanezen szakaszokban 1:39.033-as átlagot autózott. Ez körönként 0,224 másodperces előnyt jelentett a McLarennek – szinte azonos gumikörülmények és tiszta levegő mellett.
A tény, hogy Verstappen végül viszonylag kényelmesen nyert, Leclerc korai fékező szerepének tudható be. A Ferrari lágyabb gumikeveréken rajtolt, így azonnal nyomást tudott gyakorolni, azonban néhány kör után erősebb volt a gumikopás, ami lelassította Norrist – és lehetővé tette Verstappennek, hogy előnyt építsen ki.
A McLaren egyébként már Szingapúrban is tempófölényben volt - ott is nagyjából három tizeddel voltak gyorsabbak köridőben bármelyik másik autónál tiszta levegőben – de ott sem tudták győzelemre váltani ezt az előnyt, mivel szintén forgalomban ragadtak. Ez a minta ismétlődött meg Austinban is.
Ezt mutatják tehát a számok, amit viszont nem mutatnak az az, hogy Verstappen milyen tempóra lett volna képes, ha a McLaren ott loholt volna közvetlenül mögötte, és nem több másodperces lemaradásban küzdött volna a Ferrari ellen.