A Forma–1 világában megszoktuk a fordulatokat, hajszálnyi különbségeket és a drámai végjátékokat, de a 2025-ös szezon egy olyan meghökkentő statisztikát hozott, amelyre kevés példa akad a sport történetében. Az egész éves küzdelemsorozat lényegében már az első verseny első teljes körében előrevetítődött – szó szerint.
Az idén megrendezett 24 nagydíjon és 6 sprintfutamon összesen 1 558 mért kört teljesített a mezőny, ám ennél jóval kevesebb is elegendő lett volna ahhoz, hogy megjósoljuk az év végi egyéni összetett élmezőnyét.
Az Ausztrál Nagydíj nyitókörének harmadik kanyarjában, még márciusban, Lando Norris vezette a sort, mögötte Max Verstappen, Oscar Piastri, George Russell és Charles Leclerc haladt. Ez a pillanatkép lett később a világbajnoki pontverseny első öt helyezettjének tükörképe.
A Red Bullt vezető Verstappen annak ellenére került gyorsan a második helyre, hogy csak a harmadik pozícióból indult, de már a második kanyar külső ívén megelőzte Piastrit. Leclerc ezzel egyidőben Júki Cunodát utasította maga mögé a következő kanyarban. Bár akkor ez csupán a verseny eleji helyezkedés részének tűnt, kilenc hónappal később egyértelművé vált, hogy ezen a sorrenden sem a nehéz versenyek, sem a taktikák sokasága, sem a technikai problémák nem tudtak változtatni.
Meglepő módon az első kör mindössze 0,06 százalékát jelentette az egész szezon során megtett távnak, de mégis elég volt ahhoz, hogy előre jelezze, ki melyik helyen zárja az évet az egyéni pontversenyben. Az ezt követő 1 557 körben, amelyből 1 443 a főfutamokon zajlott le, ugyan sokszor változott a sorrend az élen, a nevek viszont mindvégig ugyanazok maradtak.
Különösen Oscar Piastri tűnt sokáig esélyesnek a bajnoki címre, mivel a McLaren erős középszezonbeli formájának köszönhetően többször is sikerrel vette fel a harcot csapattársával, Lando Norrisszal szemben. Eközben Verstappen a szezon jó részében csak harmadikként szerepelt az összetettben, mivel a Red Bull nem tudta tartani a lépést a McLaren és a Mercedes fejlődésével.
George Russell szállította a Mercedesnek a legjobb eredményeket, míg a Ferrari továbbra is Charles Leclerc teljesítményére támaszkodhatott.
A szezon végére azonban Norris neve került a tabella élére, megszerezve ezzel élete első világbajnoki címét, ami a McLaren számára is történelmi jelentőségű évadot hozott. Verstappen második helye egy négyéves világbajnoki sorozat végét jelentette, míg Piastri bronzérmesként zárt, így a McLaren kettős dobogós szezont ünnepelhetett.
Russell negyedik helye jelentette a maximumot a Mercedes számára, míg a Ferrari egyetlen versenyzője, aki az élmezőnyben tudott maradni, Leclerc volt, aki ötödikként fejezte be az idényt. Az ellentmondásokat, technikai kihívásokat és bonyolult stratégiákat hozó szezon tehát egyetlen körben – méghozzá a legelsőben – előrevetítette a végső sorrendet.