Hagyományosan az időmérő edzés számít a Forma–1-es pilóták és a versenyautók végső fokmérőjének, a 2026-os új technikai szabályzat azonban alapjaiban zúzta porrá ezt a koncepciót. A jelenlegi szezon hibrid hajtásláncai bár a futamokon izgalmas csatákat generálnak, a szombati napok lényegét teljesen tönkretették.
Kiderült ugyanis, hogy azokon a pályákon, ahol nincsenek komoly féktávok, az autók képtelenek egy teljes kört maximális teljesítménnyel megtenni. Emiatt a versenyzők kénytelenek a gyors és közepesen gyors kanyarokban egyszerűen csak kigurulni, hogy az egyenesekre elegendő energiát tartalékoljanak az akkumulátorban.
Ez az anomália egy meglehetősen abszurd szituációt teremtett a sportágban. Amikor a pilóták a szabadedzésektől kezdve a Q3-ig folyamatosan a határokat feszegetik, és egyre több időt töltenek padlógázon, a rendszer paradox módon megfosztja őket a hajtóerőtől.
Ha egy kanyarban túl gyorsak, az egyenesekben a motorvezérlés hamarabb veszi el tőlük a teljesítményt. Fernando Alonso kifejezetten borúlátóan értékeli a kialakult helyzetet, szerinte a jelenlegi szisztéma teljesen kiöli a vezetési tudás jelentőségét.
„A gyors kanyarok mostanra az autók töltőállomásaivá váltak. Az ember lassabban hajt, feltölti az akkumulátort a tempós szakaszokon, hogy aztán az egyenesekben meglegyen a maximális teljesítmény. A pilóták kiegyensúlyozottságára és tudására így már nincs igazán szükség” – vélekedett az Aston Martin veteránja.
Az FIA még a szuzukai hétvége előtt megpróbálta menteni a menthetőt, ezért kilencről nyolc megajoule-ra csökkentette a kvalifikáción felhasználható maximális energiát. Ezzel ugyan sikerült elkerülni a végsebesség még drasztikusabb zuhanását, de Lando Norris így sem volt elégedett. „Még mindig a lelkünkbe markol ez a helyzet” – mondta a brit versenyző a finomhangolások kapcsán.
A szokatlan technikai kihívást Carlos Sainz tapasztalta meg a legfájdalmasabban, aki részletesen is mesélt a volán mögött átélt nehézségekről.
„Némileg csalódott voltam az időmérőn, minél jobban nyomta ugyanis az ember, annál lassabbá vált. Pontosan ez történt velem a Q2-ben. Azt hiszem, a körömön valamivel kevesebb szélárnyékot kaptam, és tiszta levegőben autóztam” – mondta, majd hozzáfűzte a további furcsaságokat.
„Minden kanyarban gyorsabb voltam, de minden egyenesben lassabb, és a végén egy tized hiányzott. Ez egész egyszerűen abból fakadt, hogy több időt töltöttem padlógázon a gyorsabb kanyarvétel miatt. A rendszer emiatt leszabályozta a teljesítményt, és még egy kis motorfékezésre is szükség volt ezen a kvalifikációs körön. Összességében ez nem elég jó a Forma–1 számára.”
Mindezt tovább bonyolítja az erőforrások gépi tanuláson alapuló szoftvere, amely a korábbi körök adatai alapján kalkulálja ki az energialeadást. Ez óriási hátrányba sodorja azokat, akik egy műszaki hiba vagy egy koccanás miatt fontos tréningidőt veszítenek. Sőt, egy egészen apró vezetési hiba is képes teljesen összezavarni az algoritmust, ahogyan az Charles Leclerc és Lewis Hamilton esetében is történt a Japán Nagydíjon.
Utóbbi meg is osztotta a tapasztalatait a rendszer érzékenységéről. „Charles előtt voltam, és csak a hátsó egyenesben két és fél tizedet vesztettem. Ez nem csupán a normál energiafelhasználás miatt alakult így, ugyanis volt egy túlkormányzottságom, ami azonnal megváltoztatta az egész algoritmust” – magyarázta a helyzetet.
A versenyzők egyáltalán nem nézik tétlenül a folyamatokat, már asztalhoz is ültek az FIA képviselőivel, Nikolas Tombazisszal és Tim Malyonnal. Bár a szövetség hajlandónak mutatkozik a változtatásra, egyelőre kérdéses, hogy a májusi miami futamra sikerül-e dűlőre jutni.
Sainz mindenesetre tart a politikai csatározásoktól, miután a Mercedes és Toto Wolff kiválóan indította a 2026-os korszakot.
„Attól tartok, hogy a csapatok blokkolni fogják a módosításokat. Néhányan a túlzott változtatások ellen lesznek, mivel más érdekeket követnek. Mi, versenyzők viszont egyértelművé tettük, hogy ezen javítani kell” – fogalmazott, kitérve arra is, milyen megoldást látna jónak a Williams spanyolja.
„Őszintén szólva engem nem zavarna, ha összességében egy vagy két másodperccel lassabbak lennénk, amennyiben az energialeadás kiszámíthatóbbá válna, és újra igazán a határon autózhatnánk. Úgy gondolom, a belsőégésű motor mellé adott plusz 350 kilowatt bizonyos területeken már szinte túl sok. Még biztonsági okokból is kétséges számomra, hogy esős körülmények között szükség van-e erre. Egy laposabb, konzervatívabb leadás sokkal jobb lenne” – értékelt a rutinos pilóta.
A reformok érkezésével kapcsolatban Hamilton is meglehetősen szkeptikus, a hétszeres bajnok szerint túlságosan sok érdek feszül egymásnak a háttérben. „Nem várok sokat, de bízom a nagy változásokban. Egyszerűen túl sok a bába a projekt körül, ami pedig általában nem vezet jó eredményre” – zárta gondolatait.