A Forma–1-es világbajnoki küzdelem hajrájában Max Verstappen egy nem várt technikai előnnyel vághat neki a mexikói versenyhétvégének, ami akár döntő jelentőségű is lehet a bajnoki címért folytatott harcban.
A Mexikóvárosi Nagydíj helyszíne 2240 méteres tengerszint feletti magasságával különleges kihívások elé állítja a csapatokat. A jelentősen ritkább levegő miatt az aerodinamikai leszorítóerő generálása komoly fejtörést okoz a mérnököknek – nem véletlen, hogy a csapatok gyakran a monacói szárnyakhoz hasonló konfigurációt használnak, hogy elérjék a Monzában megszokott leszorítóerő-szintet. A magaslati körülmények azonban nemcsak az aerodinamikát, hanem a motorok működését is jelentősen befolyásolják.
A ritkább levegő miatt csökken a hűtési hatékonyság és a belső égésű motor teljesítménye, amit részben a turbófeltöltő kompenzál. Bár elsőre logikusnak tűnhet, hogy a nagyobb átmérőjű turbófeltöltő jelenti az ideális megoldást, az elmúlt évek tapasztalatai mást mutatnak – különösen a Red Bull és a Racing Bulls által használt Honda-erőforrás esetében.
A japán gyártó által fejlesztett motor ugyanis a versenytársakénál kisebb átmérőjű turbófeltöltővel rendelkezik. Ez a konfiguráció ugyan nem tűnik ideálisnak a ritkább levegőben, viszont gyorsabb reakcióidőt tesz lehetővé, ami csökkenti a turbókésést. A hibrid hajtáslánc szempontjából ez különösen előnyös, mivel hatékonyabb akkumulátortöltést eredményez.
Oscar Piastri előnyének ledolgozásához Verstappen tehát nemcsak a Monzában és Szingapúrban bevezetett fejlesztésekkel megerősített RB21-re támaszkodhat, hanem egy olyan erőforrásra is, amely lehetővé teszi az elektromos energia teljes célegyenesben történő kihasználását. Ez kettős előnyt jelent: egyrészt nem kell külön töltési módokat alkalmazni a kör során, másrészt a versenyzői stílust sem kell a regenerációhoz igazítani a maximális teljesítmény rovására.