Hatalmas árat fizetett a Forma–1 a frissen bevezetett szabályrendszerért, ugyanis az idei év első három futama sosem látott káoszt és egy rendkívül veszélyes balesetet hozott. Oliver Bearman az egyik szakaszon 45 km/h-s sebességkülönbséggel érkezett meg a hirtelen akkumulátort töltő Franco Colapinto mögé, majd a kikerülési manőver végén 50 G-s erővel csapódott a gumifalba, és térdzúzódást szenvedett.
Bár az esetnél egyértelműen hibázott az ívet váltó argentin pilóta is, az ijedség rávilágított az új formula legsötétebb pontjára. A hatalmas tempókülönbségeket ugyanis az agresszív energiamenedzsment generálja, így az FIA kénytelen volt beavatkozni, és bejelentette, áprilisban válságértekezleteket tartanak a szakmai és biztonsági katasztrófa elkerülése érdekében.
A mezőny tagjai már hetek óta kongatják a vészharangot a szoftverek által vezérelt autók miatt. „Kifejezetten büntetést jelent a köridő szempontjából, ha megpróbálod a határon vezetni az autót” – mondta Charles Leclerc, miközben Fernando Alonso is borúlátóan nyilatkozott, hiszen szerinte „a gyors kanyarok mostanra töltőállomásokká váltak, ahol lassabban mész, hogy töltsd az akkumulátort.”
Még a szezon elején két futamgyőzelmet is arató Andrea Kimi Antonelli is élesen kritizálta a rendszert, és aggodalmának adott hangot. „Néhány szakaszon egyenesen olyan érzés, mintha megbilincselt kézzel kellene vezetnünk” – értékelt az olasz. Ezzel párhuzamosan a közönség is egyre inkább elfordul a sportágtól, hiszen a bonyolult akkumulátorkezelés miatt a televíziós közvetítések teljesen követhetetlenné váltak, a furcsa gázelvételek pedig inkább mosolyt csalnak a régi F1-en nevelkedettek arcára.
Mentőövek a szabálykönyvben
A probléma gyökere a fele-fele arányban megosztott hibrid hajtáslánc, amely folyamatos spórolásra kényszeríti a versenyzőket, sőt, a stratégiai eszközök teljesen kiveszik az irányítást a kezükből. A döntéshozók asztalán ugyanakkor már ott hevernek a konkrét mentőcsomagok, amelyek közül az egyik legkézenfekvőbb az elektromos csúcsteljesítmény drasztikus visszavágása lenne a jelenlegi 350 kW-ról, vagyis 475 lóerőről 250, esetleg 200 kW-ra, ami körülbelül 271 lóerőt jelentene.
Ezzel párhuzamosan a körönként engedélyezett 8,5 megajoules visszatöltési limitet 4 megajoule-ra csökkenthetnék, így a mesterséges rendszerek helyett újra a hagyományos féktávok termelnék az energiát. Felmerült a visszatöltés tempójának felgyorsítása is 250 kW-ról 350 kW-ra, továbbá biztonsági okokból egy egységes, minden pályán érvényes 50 kW-os korlátozás bevezetése a lépcsőzetes teljesítményvesztés minimalizálására, elkerülve a Japánban látott 100 kW-os tempóeséseket.
Visszatérés a nyers erőhöz
Ha az elektromos oldalt gyengítik, a belsőégésű motoroknak kell átvenniük a terhet a királykategóriás tempó megtartásához, amit az üzemanyag-átfolyás növelésével vagy a turbónyomás módosításával viszonylag könnyen kivitelezhetnének a jelenleg zajló öthetes tavaszi szünetben.
„Andy Cowell, a Mercedes korábbi motorfőnöke egy gyárlátogatás során elárulta, hogy a hajtásláncok minden korlátozástól mentesen akár kétezer lóerőre is képesek lennének” – mondta Ralf Bach belsős forrás, majd hozzátette, „ezért is lenne pofonegyszerű a belsőégésű motort rövid idő alatt hétszáz vagy nyolcszáz lóerőre felcsavarni.” Ezzel az 50-50 százalékos hajtási arány gyorsan eltolódna a klasszikusabb, 80-20 százalékos irányba.
A radikális újraindítás
A kisebb finomhangolások helyett azonban létezik egy sokkal drasztikusabb javaslat is, amely teljesen betiltaná az extrém spórolást és a kanyarok előtti kigurulást. Ebben a forgatókönyvben az autók folyamatosan egy mérsékelt, 80-100 lóerős elektromos alaplöketet kapnának, a pilóták pedig újra szabadon hajthatnának a határon.
A maradék energiát a korábbi KERS-rendszerhez hasonlóan egy gombnyomással, körönként 10-15 másodpercig lehetne felhasználni előzésekre, méghozzá úgy, hogy a tévénézők ismét egy átlátható grafikán követhetnék a töltöttségi szintet. Ezzel a lépéssel a mérnökök helyett végre visszakerülne a pilóták kezébe a kontroll, és a sportág is visszakapná a régi, mindenki számára érthető arcát.