A Forma–1 történetében az autók száguldása nem csupán a végsebességről, hanem a kanyarsebességről, a tapadásról és a mérnöki zsenialitásról szól. A technikai szabályok állandó változásai miatt nehéz egyetlen modellt kikiáltani a leggyorsabbnak, a sportágban mégis akadtak olyan ikonikus konstrukciók, amelyek teljesen átírták a sebesség fogalmát.
Az aerodinamikai áttörések kora
A 60-as és 70-es években a megbízhatóság és a felépítés gyökeres változásokon ment keresztül. A Cooper T51 a középmotoros elrendezésével forradalmasította a tervezést, miközben a Lotus 49 már a 290 km/órás tempót is átlépte a Ford-Cosworth V8-as erőforrással. Mario Andretti 1978-as bajnok autója, a Lotus 78 pedig a szívóhatás úttörőjeként növelte meg a kanyarsebességet.
Az 1988-as McLaren MP4/4 Ayrton Senna és Alain Prost kezei alatt 16-ból 15 versenyt nyert meg a Honda V6-os turbómotorjával. A Williams szintén meghatározó volt ebben az érában.
Keke Rosberg az FW10-essel 1985-ben Silverstone-ban 257 km/órás átlagsebességet ért el az időmérőn, ami majdnem 20 évig megdönthetetlen rekord maradt. Később az aktív felfüggesztéssel szerelt Williams FW14B Nigel Mansell irányításával aratott elképesztő fölényt.
A V10-es és V8-as éra szörnyetegei
A V10-es motorok korszakának csúcsa a Ferrari F2004 volt, amellyel Michael Schumacher tizenhárom futamgyőzelmet aratott egyetlen szezonban. A maranellóiak modellje 320 km/óra feletti tempóra volt képes, miközben Monzában és Sanghajban is elképesztő körrekordokat állított fel.
A Williams BMW FW26 Juan Pablo Montoyával a volánnál 262,2 km/órás átlagsebességű kört futott az időmérőn. A 2005-ös McLaren MP4-20 a mai napig tartja a bahreini körrekordot Pedro de la Rosa jóvoltából.
A Slashgear írása szerint a Honda 2006-ban egy különleges kísérletet is lefolytatott a dél-afrikai kiszáradt tómederben, ahol a módosított RA106-os modellel elérték a 413 km/órás végsebességet. Ez a teszt jól mutatta a korabeli technika határait a zárt versenypályákon kívül.
A hibrid korszak abszolút rekorderei
Ross Brawn csapata 2009-ben a dupla diffúzorral sokkolta a mezőnyt, Jenson Button pedig világbajnok lett a BGP 001-gyel. A Red Bull a 2010-es évek elején az RB7-es befújt diffúzorával dominált, a 2022-es szabályváltozások után pedig az RB18-as modellel emelkedett ki a mezőnyből. Utóbbi versenygéppel Max Verstappen 16 futamgyőzelmet aratott abban az évben.
A valaha épített leggyorsabb F1-es versenyautónak a szakértők többsége a 2020-as Mercedes W11-es modellt tekinti. A több mint ezer lóerős hibrid szörnyeteggel a ma már a Ferrarinál versenyző Lewis Hamilton és Valtteri Bottas számos körrekordot megdöntött. A Ferrari sem maradt el tőle a 2018-as SF71H-val, amellyel Sebastian Vettel és Kimi Räikkönen rendszeresen harcban volt a győzelmekért.